Lékeket keresett újságírók között a német hírszerzés

Sokan az egykori NDK kémszervezetet, a Stasit emlegetik a német megfigyelési botrány kapcsán. A német külügyi titkosszolgálat ugyanis hazai tudósítókat figyeltetett meg, illetve újságírókat szervezett be kollégáik után kémkedni, hogy kiderítse, honnan szivárogtak ki a szervezet számára fontos vagy kínos információk. A német kormány a gyakorlat beszüntetésére utasította a hírszerzőket.

Újságírók megfigyelésével vádolják a német külügyi titkosszolgálatot. Egy bizalmas kormányzati jelentésben megfogalmazott és kiszivárgott információk szerint a Bundesnachrichtendienst (BND) nyilvántartást vezet tudósítókról, egyes újságírókat pedig felhasznált, hogy kémkedjenek munkatársaik után.

A kiszivárgott információk komoly botrányt keltettek. A médiaszervezetek a teljes jelentés nyilvánosságra hozatalát követelik, hogy kiderüljön, mennyire volt kiterjedt ez a gyakorlat. Sokan a hírhedt keletnémet hírszerzést, a Stasit kezdték emlegetni. Az ügyben újságírók is érintettek, egyikük például összesen 375 ezer dollárnak megfelelő összeget kapott, amiért 16 éven keresztül kémkedett kollégái után.

Lékeket kerestek

Mint kiderült, a BND célja a megfigyelésekkel az volt, hogy megakadályozzák az információk kiszivárgását és az esetleges akcióikra ártalmas cikkek megjelenését, miután több, a szervezet számára kínos ügyet is megszellőztettek az újságok. Ilyen volt például, amikor megírták, hogy a gyanú szerint a BND ügynökei plutóniumcsempészésben vettek részt.

Az évtizedekkel ezelőtt kezdődött megfigyelési program keretében újságírókat toboroztak, hogy kémkedjenek titkosszolgálati ügyekről tudósító kollégáik után. Volker Foertsch volt vezető hírszerző szerint így szerették volna felderíteni, honnan szerzik bizalmas információikat a tudósítók, hogy hol vannak lékek a szervezeten belül, akik kiszivárogtatják ezeket.

A lehallgatásokról szóló gyanú tavaly erősödött meg, amikor a BND akkori elnöke bocsánatot kért Erich Schmidt-Eenboomtól, egy tényfeltáró újságírótól, annak megfigyelése miatt. A riporter egy könyvében kritizálta a hírszerzést. Hasonlóan bocsánatot kértek a Focus magazin egyik munkatársától is. Megfigyelték ezenkívül a Süddeutsche Zeitung egyik munkatársát is. A Der Spiegelre különösen odafigyeltek, a lap szerint a hírszerzők beépített embereikkel belső szerkesztőségi információhoz próbáltak meg hozzájutni. A lap egyik munkatársa szerint - aki a plutóniumcsempészéssel kapcsolatban írt cikkeket - mindenáron megpróbálták kideríteni, honnan szerezte információit, de nem sikerült nekik.

A német kormány hétfőn közölte, hogy a gyakorlat abbahagyására utasította a hírszerzést. A BND-nek nem is jöhetett volna rosszabbkor a botrány, ugyanis már folyik ellene egy parlamenti vizsgálat, amely arra keresi a választ: miért szolgáltatott ki a szervezet két ügynöke iraki és közel-keleti adatokat az amerikai hírszerzésnek, az arab ország 2003-as amerikai inváziója idején, miközben Németország hivatalosan ellenezte az akciót.