Hivatalosan is nyertek a függetlenségiek Montenegróban

A kedden reggel nyilvánosságra hozott hivatalos végeredmény szerint megszületett a világ legfiatalabb, 194. önálló állama, miután a Montenegró függetlenségéről rendezett népszavazáson a lakosság 55,5 százaléka az önállóság mellett döntött. Montenegró, a fekete hegyek lakói évszázadokon át hősiesen harcoltak a törökök ellen, hogy végül egy másik európai állam, Jugoszlávia uralma alá kerüljenek. A fővárosban, Podgoricában azt remélik az emberek, hogy a függetlenség szebb napokat és virágzást hoz a miniállamnak, ahol már ma is lehet euróval fizetni, bár az EU-tagság még csak álom.

Montenegró, szerbül Crna Gora jelentése fekete hegy, amely a Dinári-hegységet egykor borító sűrű, sötét erdőre utal, amely azonban az évszázadok során áldozatául esett a fakitermelésnek. Az Adriai-tenger partján fekvő - és függetlenségével Szerbiát a tengertől elvágó - hercegség a 10. században jött létre, területén avarok, illírek és rómaiak éltek. A pápa 1077-ben ismerte el Duklja hercegséget.

Bár évszázadokon át zajlott háború a hercegség és a dél felől terjeszkedő oszmán birodalom között, a törökök soha nem tudták uralmuk alá hajtani teljesen a területet. Az ország számos változáson átesett az évszázadok során, volt többek között félig-meddig egyházi állam is, míg végül a herceg 1910-ben királlyá koronáztatta magát, két évvel később pedig háborút hirdetett a törökök ellen.

Bár az első világháborút megelőző küzdelmekből még megduplázódott területtel került ki az ország, az osztrák-magyar megszállást nemzeti tragédia követte: 1918-ban Szerbiához csatolták az országot. Hiába tört ki karácsonykor lázadás, a felkelést 1924-re vérbe fojtották. 1945-92-ig Montenegró Jugoszlávia tagköztársasága volt, Podgorica, a főváros a Titográd nevet kapta. A szerb-montenegrói szövetségi állam alapjait 1992-ben fektették le, majd az ország 2003-ben ténylegesen is felvette a Szerbia és Montenegró nevet.

Montenegró különválása komoly gondokat okozhat az eddigi szövetséges Szerbiának. A vagyonmegosztás körüli viták szinte borítékolhatók, ráadásul a montenegrói szerb és a Szerbiában élő montenegrói kisebbségnek komoly gondot okozhat, hogy elveszíti eddigi, az államszövetség létéből fakadó kedvezményeit (például az oktatási támogatásokat). A különválás fő vesztese azonban mégis Szerbia, amelyik ezzel elvesztette kijáratát a tengerhez. A montenegrói függetlenség ráadásul várhatóan csak még jobban feltüzeli az elszakadni vágyó koszovói albánokat, ahol újabb kudarc elé néznek a Szerbia egyben tartására törekvő politikusok.

Ballai Vince, Podgorica