Montenegró már jelenleg is rendelkezik önálló állami intézményrendszerrel, többek között saját államapparátussal, önálló rendőrséggel és pénzzel, így ha Belgrád is elfogadja a vasárnapi népszavazás eredményét, a függetlenné válás hamar megtörténhet - mondták az [origo] által megkérdezett szakértők.
A montenegrói választási bizottság kedden reggel hozta nyilvánosságra a miniállam Szerbiából való kiválásáról döntő népszavazás hivatalos végeredményét. E szerint a lakosság 55,5 százaléka az elszakadás mellett döntött, ami azt jelenti, hogy Montenegró független államként folytatja életét, vagyis nem alkot a jövőben államszövetséget Szerbiával. A függetlenség kivívásához a szavazatok 55 százalékára volt szükség.
A következő lépés az lesz, hogy a montenegrói parlament megerősíti a referendum eredményét. Ennek azért is nagy a valószínűsége, mivel az elszakadáspárti Milo Djukanovic miniszterelnöknek többsége van a törvényhozásban. A népszavazás eredményét várhatóan elfogadja a szerb törvényhozás és a közös parlament is. Boris Tadic szerb elnök és Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök kedden bejelentette, hogy tiszteletben tartják a montenegrói szavazás eredményét.
Juhász József Balkán-szakértő szerint a Szerbia és Montenegró alkotta államszövetség felbomlását megkönnyíti a 2002-ben Belgrádban aláírt úgynevezett Solana-egyezmény is, amely pontosan szabályozza a két tagállam elszakadásának folyamatát. Ennek értelmében a nemzetközi elismertséget és az ENSZ-tagságot automatikusan Szerbia örökli meg - tette hozzá Juhász.
ENSZ-tagság és hadsereg
Montenegrónak így külön kell kérnie a felvételét az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe. Podrogica valószínűleg kérni fogja azt is, hogy az Európai Unió vele is indítsa meg a társulási tárgyalásokat, amit korábban az államszövetséggel folytattak, de Ratko Mladic kiadatásának elmaradása miatt felfüggesztettek.
Valki László nemzetközi jogász szerint az EU-tagállamok nyilván egyszerre ismerik majd el Montenegrót, a többiek pedig sorra nyilatkoznak arról, hogy elismerik az új állam létrejöttét. Hasonlóan, mint ahogy az a volt jugoszláv tagköztársaságok (Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia) esetében is történt. Valki László szerint a nemzetközi elismerés több hónapot vesz igénybe, de őszre várhatóan befejeződik.
A Szerbia és Montenegrót kötelező nemzetközi szerződések sorsa, vagy a közös államvagyon felosztása azonban még hosszabb ideig tartó tárgyalásokat tételez fel. Montenegrónak emellett önálló hadseregre is szüksége lesz, az ugyanis közös volt az államszövetségben. Juhász József szerint a szárazföldi haderő nagy része varhatóan marad Belgrádnál, míg a tengeri flotta Podgoricához kerül.
A Külügyminisztériumban nem kívántak reagálni az [origo] azon kérdéseire, hogy Magyarország mikor veszi fel a diplomáciai kapcsolatot az miniálammal, valamint hogy milyen vízumpolitikát tervez Podgoricával. A Külügyben mindössze annyit közöltek, hogy erről még korai beszélni, és hazánk az Unióval együtt alakítja ki a Montenegróval kapcsolatos álláspontját.
Juhász József szerint Magyarország uniós tagállamként valószínűleg az elsők között lesz majd, amelyek elismerik az új államot. A szakértő szerint elképzelhető, hogy hazánk más vízumpolitikát folytat majd Montenegróval, mint az egykori államszövetséggel. Ennek oka, hogy a Szerbia és Montenegró területén élő magyarság 95 százaléka szerb területen él.
A 194. állam
Montenegró függetlenségével a Föld 194. teljesen önálló, semmilyen más hatalomtól nem függő állama jön létre. Legutóbb 2002-ben, Kelet-Timor függetlenedésekor került új ország a világatlaszokba. Európában Csehszlovákia 1993-as kettéválásakor született két új állam (Csehország és Szlovákia), Bosznia és Szerbia 1992-es függetlenedését pedig csak az 1995-ben aláírt daytoni egyezmény szentesítette.
Montenegró 13 812 négyzetkilométeres területével igazi miniállamnak számít majd. Az ország lakossága a 2003-as becslések szerint 616 258 fő, melynek 43 százaléka montenegrói, 31 százaléka szerb, közel 8 százaléka bosnyák, 5 százaléka albán, a maradék pedig horvát, roma és más kisebbséghez tartozó. A lakosság 63 százaléka a szerbet tekinti anyanyelvének. Montenegró legnagyobb városa Podgorica, amelynek lakossága 136 ezer fő. A korábbi királyi főváros és a dinasztia székhelye Cetinje.