Megállíthatatlanul növekszik az afgán drogtermelés

A világ teljes herointermelésének csaknem kilencven százalékát Afganisztán adja - írja a Guardian. A tálibok alatt még kézlevágás járt máktermelésért, rezsimjük 2001-es bukása óta pedig közel kétmilliárd dollárt fordítottak a kábítószer-ellenes küzdelemre, eddig mindhiába. Az utóbbi időben főként a déli országrészekben nőtt ugrásszerűen a mákültetvények száma, melyek részben a kormányzati szerepet is vállaló hadurak, részben a tálibok védelmét élvezik.

A világ összes herointermelésének közel egyharmadát egyetlen afgán tartomány, a brit ellenőrzés alatt álló Helmand adja - írja a brit Guardian. Az újság brit drogszakértőket idéz, akik az ENSZ készülő, éves drogjelentésére hivatkoznak. Ebben az áll, hogy a dél-afganisztáni tartományban megduplázódott a mákültetvények száma, s így már 45 ezer hektáron folyik a tiltott növény termesztése.

A helmandi máktermesztés megugrása azt jelenti: csődöt mondott a nyugati államok azon kísérlete, hogy visszaszorítsák a közép-ázsiai országban a herointermelést. Afganisztánban eddig e célra kétmilliárd dollárt fordítottak a tálib rezsim 2001-es bukása óta. Tony Blair miniszterelnök a brit parlamentben azzal támasztotta alá a tálibok elűzésének fontosságát 2001-ben, hogy ezzel megakadályozhatják, hogy az afgán drog elárassza London utcáit. Akkoriban az Európába és Nagy-Britanniába érkező heroin közel nyolcvan százaléka érkezett a közép-ázsiai országból. Idén tavasszal pedig már épp a britek vették át Helmand ellenőrzését 3300 katonával.

Jelenleg a világ herointermelésének 90 százalékát biztosítja Afganisztán. Egy amerikai drogszakértő szerint az afgán feketegazdaságban Helmand ugyanazt a szerepet tölti be, mint amelyet a legális gazdaságban Kalifornia jelent az Egyesült Államoknak. Ha ezt a tartományt sikerülne kikapcsolni ebből a képletből, akkor Afganisztán a herointermelés első helyéről a másodikra vagy a harmadikra esne vissza.

Az ország egy évvel ezelőtti GDP-jének közel 60 százalékát a mákültetvényekből származó jövedelem adta. A földművesek jórészt csak ezt a növényt tudják megtermelni, mert a három évtizedes polgárháborúban az öntözőrendszer teljesen tönkrement. Afganisztán klímája - száraz, forró nyár, kemény, hideg tél - is kedvez a máktermelésnek. A drogbárók pedig gyakorlatilag érinthetetlenek. Egyes szakértők szerint maguk a politikusok is érintettek az ügyben. Például a kábítószer-termelés ellen küzdő minisztériumot vezető Mohamed Daud egykori tádzsik hadurat és családját is azzal vádolják, hogy jelentős kábítószercsempész hálózatot tart fenn.

A tálibok év elejéig a máktermesztés ellen is szónokoltak. Az ő uralmuk alatt jelentősen visszaesett a herointermelés, az ellenszegülőket kézlevágással büntették. Most azonban ők maguk ajánlják fel a földművelőknek a mákültetvények védelmét az afgán kormánykatonákkal és a nyugati szövetséges erőkkel szemben. Szerintük a kábítószer amerikai és európai terjedése szolgálhatja az iszlám ügyét, mert aláássa a nyugati társadalmi rendszert.