Sikeres partraszállási gyakorlatot tartott a NATO

Sikeres partraszállási gyakorlatot hajtott végre csütörtökön a Zöld-foki-szigeteken a NATO, amely június 1. és július 12. között az Afrika partjai közelében lévő szigetcsoporton "teszteli" új elithaderejét, a NATO Reagáló Erőt (NRF).

A partraszállást Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár - aki erre az alkalomra Brüsszelből a helyszínre repült, s itt, a köves partszakaszon, néhány, az akcióban résztvevő harci jármű tartott sajtóértekezletet - nagyon sikeresnek mondta, hozzátéve: az NRF a legfontosabb olyan fejlemény, ami mutatja, hogy a katonai szövetség valóban átalakul, hogy képes változni, megfelelni az új idők igényeinek. James Jones tábornok, a NATO katonai főparancsnoka pedig ugyanitt azt hangsúlyozta, hogy a zöld-foki-szigeteki gyakorlatok fontos pillanatot jelentenek a NATO történetében, hiszen azt bizonyítják, hogy a szervezet képes saját tagországaitól, támaszpontjaitól távol is nagy erőket bevetni, ha szükséges.

A Zöld-foki-szigeteket egyébként éppen azért választották ki a katonai tervezők az NRF teljes harcképességét ellenőrző gyakorlatsorozatra, mert egyformán távol van Európától, illetve Amerikától, s az infrastruktúra viszonylagos fejletlensége lehetővé teszi, hogy "élesben" próbálják ki, mire képes saját erejéből a NATO új elitalakulata. A csütörtöki partraszállási gyakorlat is a megváltozott körülményeket tükrözte: a NATO-erőknek ezúttal nem egy ellenséges ország haderejét kellett leküzdeniük, hanem egy terrorista támaszpont volt a célpont. Az akciót főleg spanyol alegységek hajtották végre a partok közelében cirkáló hadihajókról indulva, de támogatásukra az NRF F-16-os és Harrier típusú harci gépeket is bevetett.

Jaap de Hoop Scheffer a zöld-foki-szigeteki sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a XXI. századi NATO-nak tagállamai határaitól távol is képesnek kell lennie segíteni a stabilitás létrejöttét. Ezt végzi a szervezet Afganisztánban, Irakban, s ezt a koncepciót, ennek megvalósíthatóságát ellenőrzik a Zöld-foki-szigeteken is - ami egyébként a NATO első nagyszabású afrikai hadgyakorlatának számít. A főtitkár közölte, hogy hamarosan hivatalosan is bejelenthetik az NRF teljes harckészültségét. Jones tábornok pedig utalt arra, hogy eredetileg, amikor a NATO 2002-es prágai csúcsértekezletén elhatározták az új erő létrehozását, a teljes harckészültség elérésére 2006. októberét tűzték ki célul. Ez azt jelenti, hogy ekkortól a NATO rendelkezik majd egy 25 ezer fős, nagyon gyorsan, s a világ bármely pontján bevethető haderővel, amely béketeremtéstől természeti katasztrófák következményeinek felszámolásán át a terroristák elleni fellépésig számos feladatra használható - bár nyilvánvaló, hogy a feladatok túlnyomó többségéhez soha nem lesz szükség a teljes erő bevetésére.

A zöld-foki-szigeteki hadgyakorlaton összesen mintegy 7800 ember vesz részt, köztük magyarokkal, egy víztisztító szakasszal. Ez utóbbi a partraszállási akcióban természetesen nem vett részt, de munkája a sivatagos, meleg éghajlatú országban zajló NRF-manőversorozaton így is igazi kulcsfeladatnak számít: napi 100-130 köbméter tengervizet tisztít meg, ezzel biztosítva a katonák tisztálkodását.