Titkos rakétát is tesztelt Észak-Korea

Beigazolódtak Japán és az Egyesült Államok előzetes félelmei: a reggeli tesztek után Észak-Korea egy újabb, egyelőre ismeretlen típusú rakétával is kísérletezett délután. A hét kilőtt fegyver közül az egyik, nagy hatótávolságú típus a BBC szerint akár amerikai területeket is elérhet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésen foglalkozik a kérdéssel.

A legfrissebb értesülések szerint Észak-Korea területéről összesen 6 rakétát indítottak szerda hajnalban, negyedórás időközönként, majd - a nemzetközi tiltakozás ellenére - délután egy újabb kilövést hajtottak végre. A korábban útnak indított rakéták közül öt a szovjet Scud rakéta közepes hatótávolságú verziója volt, egy pedig egy nagy hatótávolságú, észak-koreai fejlesztésű típus, mely azonban a kilövés után 42 másodperccel a tengerbe csapódott, vagyis a kísérlet kudarccal zárult.

A Taepodong-2 névre hallgató rakéta a legutóbbi, 1998-as rakétakísérletben tesztelt Taepodong-1 továbbfejlesztett változata, mely akkor Japán felett átrepülve csapódott a Csendes-óceánba. Észak-Korea mind a mai napig nem adott ki hivatalos információkat az eszköz képességeiről, így a BBC által megkérdezett nemzetközi szakértők csak találgatnak: 4300-tól akár 15 000 kilométeres hatótávolságot is elképzelhetőnek tartanak az új rakéta esetében, amely így jóval felülmúlja elődje 2200 kilométeres bevetési határát.

Az szinte biztosnak tűnik, hogy a továbbfejlesztett Taepodonggal Észak-Korea akár a 6000 kilométeres távolságban lévő USA-tagállamokat, így Alaszkát vagy a Hawaii szigeteket is elérheti. A biztonsági kockázatot tovább növeli, hogy a nemzetközi elszigeteltségben élő állam tavaly februárban hivatalosan is bejelentette: rendelkezik atomfegyverrel, melynek hordozására a most tesztelt rakéta is képes.

Csakúgy, mint Dél-Koreában, Japánban is riadókészültségbe helyezték a hadsereget. A szigetország válaszintézkedésként ma reggel hat hónapra kitiltott felségvizeiről egy észak-koreai kompot, mely az amúgy is csekély kereskedelmi kapcsolatok egyik fontos csatornájaként működött. Tokió a két állam közötti légi charter-járatokat is leállította, és a BT rendkívüli összehívását kérte. A szerda esti ülésen a japánok egy Phenjant elítélő határozati javaslatot készülnek benyújtani.

Visszafogottan reagált viszont az állandó BT-tag és így vétójoggal rendelkező Kína és Oroszország: Peking egyelőre tartózkodott a phenjani lépés kommentálásától. Az orosz külügyminisztérium szóvivője az első tudósítások szerint még "ártalmas provokációról", beszélt, ám a hírügynökségek javított beszámolóiban már csak Oroszország "nehezményezését" fejezte ki. A visszafogott moszkvai reakció azért is váratlan, mert a kilőtt rakéták közül kettő az orosz távol-keleti Nahodka kikötőjének közelében, Oroszország gazdasági övezetében zuhant a tengerbe, amiről a nemzetközi jog szerint előzetesen értesíteni kellett volna Moszkvát - a külügyi szóvivő szerint Phenjan ezt nem tette meg.

Az észak-koreai illetékesek azzal védekeznek, hogy szuverén államként joguk van rakétakísérleteket végrehajtani, hogy így továbbfejlesszék hadseregük védelmi képességeit. A szinte teljes nemzetközi elszigeteltségben élő állam vezetői az előre be nem jelentett erődemonstrációval fokozhatják a feszültséget a térségben. Céljuk ezzel az lehet, hogy kétoldalú tárgyalásokra az Egyesült Államokat, amely eddig csak hatoldalú megbeszéléseken ült egy tárgyalóasztalhoz a phenjani vezetéssel. Egy ilyen konzultáció legnagyobb haszna az lehetne az Észak-Korea számára, ha Washington diplomáciailag is elismerné az országot: sokak szerint akár atomprogramjáról is hajlandó lenne lemondani Kim Dzsong Il észak-koreai vezető, ha az USA a nemzetközi közösség egyenrangú tagjaként ismerné el államát - a Bush-adminisztráció azonban ezt kezdetektől fogva kizárta.

A legfiatalabb atomhatalommal korábban hatoldalú megbeszéléseken próbáltak megegyezésre jutni atomprogramjáról, melyhez Phenjan egyelőre ragaszkodik, és - Iránnal szemben - nem csak békés célú fejlesztéseket kíván véghezvinni, hanem rendszeresen hivatkozik az "imperialista Egyesült Államok fenyegetésére". A tárgyalások immár több mint egy éve megszakadtak, azóta pedig Észak-Korea kizárólag az USA-val lenne hajlandó szóba állni.

A fenyegetőző stratégia azonban kockázatos, hiszen Bush nevéhez fűződő "megelőző csapás" doktrína alapján, egy arra feljogosító BT-határozat után az amerikai hadigépezet akár támadást is intézhet a sztálinista berendezkedésű KNDK ellen. A fegyveres konfliktusnak azonban kicsi az esélye, hiszen az egyik félnek sem érdeke: Észak-Korea minden bizonnyal ráfizet, ha túl messzire megy, a Fehér Ház pedig - részben az iraki akció népszerűtlensége és sikertelensége után - feltehetően nem vállal még egy háborút ellenségeivel szemben.

Így konkrét lépés - leszámítva a japán korlátozásokat - csak BT által elrendelt szankciók formájában várható a rakétakilövésekre. Ez sem vehető azonban biztosra, hiszen az állandó tag Kína egyelőre semmilyen formában nem reagált a történtekre, így álláspontja egyelőre ismeretlen.

(MTI)/[origo]