A hétfői izraeli légitámadásokban kilenc palesztin veszítette életét, köztük négy fegyveres, és tizenhatan megsebesültek. Az izraeli offenzíva célja az elhurcolt katona kiszabadítása mellett a Gázai övezetből izraeli területekre irányuló palesztin rakétatámadások leállítása vagy csökkentése.
Az izraeli légierő egyebek mellett csapást mért egy fegyveres csoportra, amelynél harckocsi-elhárító rakétagránátok voltak Karninál, Izrael és a Gázai övezet egyik átjárójánál. Kórházi források szerint ebben a támadásban egy férfi életét vesztette.
Néhány perccel később az izraeli haderő Gáza városától északra, Bét-Hanún közelében hajtott végre támadást. Ebben a rajtaütésben hárman veszítették életüket. A támadás olyan milicisták ellen irányult, akik éppen házi készítésű rakétákat készültek kilőni izraeli célpontokra.
Egy izraeli helikopter rakétával lőtte hétfő hajnalban az Iszlám Dzsihád radikális palesztin szervezet gázai fegyverraktárát, aminek következtében egy palesztin harcos meghalt. Az Iszlám Dzsihád két másik tagja a nap folyamán a Hán-Júnisz városára mért izraeli rakétacsapásban veszítette életét.
A Damaszkuszban élő Háled Mesaal, a palesztin kormányt irányító Hamász mozgalom politikai irodájának vezetője, aki először jelent meg a nyilvánosság előtt Gilad Salit izraeli tizedes elfogása óta (Izrael és az Egyesült Államok őt gyanúsítja az akció kitervelésével), a szíriai fővárosban tartott sajtókonferenciáján leszögezte: nincs megoldás az izraeli katona elrablása okozta válságra izraeli-palesztin fogolycsere nélkül. Mesaal közölte, hogy a tizedest hadifogolynak tekintik, és megkímélik az életét.
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök ismételten visszautasított minden tárgyalást a Hamásszal, amelynek fegyveres szárnya az izraeli katonát elrabló három palesztin csoport egyike volt. Olmert egyúttal visszautasította az izraeli offenzívával kapcsolatos európai uniós kritikákat hétfői jeruzsálemi sajtókonferenciáján. Olmert szerint az EU-nak inkább az Izrael elleni palesztin rakétatámadásokat kellene elítélnie.
Megerősítette, hogy Izrael nem hajlandó tárgyalni palesztin foglyok szabadon bocsátásáról az izraeli katonáért cserébe. Ugyanakkor, ennek némileg ellentmondva, Roni Bar-On izraeli belügyminiszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az izraeli kormány esetleg hajlandó lesz elengedni bizonyos palesztin foglyokat, de csak azt követően, hogy visszakapja az elhurcolt izraeli katonát.
Az izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy a június 28-án indított offenzívának "nincs meghatározott menetrendje". Egybecsengett ezzel Cipi Livni külügyminiszter nyilatkozata is, aki hangsúlyozta, hogy nem rögzítették a hadművelet időtartamát, amely folytatódni fog térben és időben "különböző eszközökkel".