Az izraeli légierő csütörtök hajnalban ismét Bejrútot bombázta, miután csütörtökön libanoni területről két rakétát lőttek ki a harmadik legnagyob izraeli városra, Haifára. Ezúttal a libanoni főváros déli, síiták lakta részét támadták, ahol a Hezbollah főhadiszállása található. Az akcióban hárman meghaltak a libanoni rendőrség szerint.
Ezt megelőzően már csütörtökön több alkalomal is bombázták a bejrúti repülőteret, a Bejrútot Damaszkusszal összekötő utat és leromboltak egy, a libanoni főváros déli, síiták lakta részében található tévéállomást is, amelyet a Hezbollah tartott fenn. A támadások miatt Libanon egyetlen nemzetközi légikikötőjét már csütörtök délelőtt le kellett zárni, mert az izraeli bombázások használhatatlanná tették mindhárom kifutópályáját. Az izraeli gépek a kifutópálya mellett az üzemanyagtartályokat is szétbombázták.
A csütörtök hajnali katonai akciót megelőzően két rakéta csapódott az izraeli Haifa városába néhány órával azután, hogy a Hezbollah libanoni gerillaszervezet a város elleni támadásokat helyezett kilátásba. A Hezbollah tagadta, hogy köze lenne a harmadik legnagyobb izraeli város elleni rakétatámadásokhoz és szakértők is azt feltételezték korábban, hogy a csoport fegyvereinek hatótávolságán kívül esik Haifa. Károkról és áldozatokról nem érkezett jelentés - írja a BBC. A Hezbollah korábban azzal fenyegetőzött, hogy lőni fogja a libanoni határtól 30 kilométerre fekvő Haifát, ha az izraeli hadsereg beváltja ígéretét és a csütörtök délelőtti akciók után újabb támadást intéz Bejrút ellen.
A BT elé kerül a kérdés
Bár a libanoni kormány délután tűzszünetet kért, az izraeli légierő mégis bombázni kezdte a libanoni hadsereg két fő légi támaszpontját is. Az egyik támaszponton, ahol a hadsereg kelet-libanoni főhadiszállása van, a libanoni légierő kéttucatnyi helikoptere állomásozott. A létesítményre izraeli harci gépek két rakétát lőttek ki, a támadásnak nem voltak áldozatai. A két légi támaszpont elleni támadásokkal Izrael gyakorlatilag megbénította a libanoni légierőt, amelynek csak helikoterei vannak, harci gépei nincsenek.
Libanon kérésére pénteken rendkívüli ülést tart a közel-keleti helyzetről az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Kérdés azonban, hogy lesz-e ennek bármi ereménye, a BT tagjai ugyanis egyelőre megosztottak. Az USA csütörtökön megvétózta a tanácsban azt a határozattervezetet, amely elítélte volna a Gázai övezetben folyó izraeli offenzívát és az izraeli csapatok kivonását követelte volna. A BT ülése után ugyanakkor az amerikai diplomácia felszólította Iránt és Szíriát, hogy vesse latba befolyását a helyzet rendezésére.
Blokáddal kezdtek
Izrael csütörtök délelőtt teljes haditengerészeti és légi blokád alá vonta Libanont két katonája elrablása miatt. A bejrúti repülőtér kifutóinak lebombázása után izraeli hadihajók hatoltak be a libanoni vizekre, hogy elzárják a hajóforgalomtól a kikötőket.
Az izraeli akciók után Libanonból több rakétát lőttek ki izraeli települések felé csütörtökön délután. Szafedben egy asszony meghalt, 20 ember megsérült, köztük kettő súlyosan, amikor katyusák találták el az észak-izraeli várost. A települést az 1990-es évek legeleje óta nem érte hasonló támadás. Karmielben és Hatzurba szintén katyusák csaptak be, de egy galileai falut is lőttek Libanonból.
A Libanon déli részét ért izraeli támadásokban legkevesebb 50 ember vesztette életét, többségük civil volt. Az Izrael elleni akciókban 2 ember meghalt, de az izraeli hadsereg is elvesztette 8 katonáját még szerdán.
Helytelenítik az izraeli akciót
Az izraeli akciót rossz szemmel nézik több európai országban. A finn uniós elnökség nyilatkozata szerint "az Európai Unió súlyosan aggódik az aránytalan erőalkalmazás miatt Libanonban, amelyet Izrael válasznak szánt a Hezbollah támadásaira". Az elnökség sajnálatát fejezte ki a polgári áldozatok és a polgári létesítmények lerombolása miatt. A nyilatkozat szerint nem igazolható egy légi és tengeri blokád bevezetése Libanonnal szemben.
A francia külügyminiszter Philippe Douste-Blazy szintén "aránytalan háborús akciónak" minősítette az izraeli akciót. Hasonló szellemben nyilatkozott Massimo D'Alema olasz külügyminiszter is. Oroszország ugyancsak elítélte az izraeli támadásokat, és nyugalomra szólította fel a zsidó államot és a Hezbollaht. Arab országok - többek között Irak és Irán - szintén csatlakoztak az Izraelt elítélők táborához.
Izraeli katonai források szerint azonban a tengeri blokád elkerülhetetlen, mert csak így akadályozható meg "a terroristák és fegyverek" beáramlása. A repülőtér használhatatlanná tételét azzal indokolták, hogy a légikikötő a katonák elrablásáért felelős szélsőséges gerillaszervezet, a Hezbollah ellenőrzése alatt áll, és a repülőtéren keresztül jut utánpótláshoz a csoport. A repülőtér Bejrút egyetlen nemzetközi légikikötője. Az izraeli bombázás után az ide érkező gépeket Ciprusra irányították, a Malév törölte bejrúti járatát.
A Haaretz szerint kora délután az izraeli hadsereg támadásokat helyezett kilátásba Bejrút egyes lakott negyedei ellen is. Izrael felszólította Libanont, hogy költöztesse át biztonságos helyre a polgári lakosságot Bejrút egyik déli negyedéből, ahol Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője lakik, mert ez a gerillacsoport fellegvára, ahol a szervezet székháza működik és fegyverraktárai vannak.
Az izraeli hadsereg az után kezdett támadni libanoni célpontokat, hogy a Hezbollah a szerdai határvillongások során foglyul ejtett két izraeli katonát. Elengedésükért cserében izraeli börtönökben raboskodó libanoniak, palesztinok és arabok szabadon bocsátását követeli a síita szervezet. Az izraeli vezetés visszautasította a Hezbollah követelését.