Libanon északi és déli része ellen intéztek támadásokat az izraeli csapatok szombaton. Az izraeli légierő hidakat és üzemanyagtöltő állomásokat lőtt a libanoni konfliktus negyedik napján. A légi csapások a libanoni-szíriai határt is elérték, a BBC libanoni hírekre hivatkozva azt írja, három ember halt meg itt a bombázásban.
Ez volt az első olyan alkalom a szerda óta tartó összecsapás-sorozatban, amikor Libanon északi részét bombázták az izraeli gépek. Az izraeli légierő szombaton újabb támadást intézett Bejrút síiták lakta külvárosai ellen is.
Izrael szerdán kezdte támadni Libanont, miután a Hezbollah radikális gerillaszervezet elrabolta két katonáját a határvillongásokban. A Hezbollah közölte, izraeli börtönökben raboskodó libanoni, palesztin és arab foglyok szabadon bocsátása fejében elengedi túszait, az izraeli kormány azonban visszautasított minden tárgyalást.
Az izraeli hadsereg a szórványos támadások után használhatatlanná tette Libanon egyetlen nemzetközi repülőterét, majd teljes légi és tengeri blokád alá vonta az országot. Pénteken előzetes fenyegetését beváltva az izraeli légierő a libanoni főváros, Bejrút azon lakott negyedeit bombázta, ahol a Hezbollah központja található.
A libanoni gerillák észak-izraeli települések ellen intéztek több tucat rakétatámadást. Pénteken este Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője "nyílt háborút" hirdetett Izrael ellen, miután a bombatámadás érte bejrúti irodáját. Izrael "háborút akart kezdeni. Háborút indítunk ellene. Egy olyan nemzet ellen visel totális háborút (Izrael), amelynek megvan a képessége, a tapasztalata és a bátorsága" - mondta.
Izraeli harci gépek szombaton Beirutban romá lőtték a Hezbollah főhadiszállását. Libanoni források szerint a kilenc emeletes épületet több rakétatalálat érte. Ugyancsak lőtték a Hezbollah vezetőjének házát is, sokáig kérdéses volt, hogy Haszan Naszrallah túlélte-e a támadást.
Szombaton találat ért egy izraeli naszádot is, amely a tengeri blokád biztosításában vett részt. A támadás során négy katona eltűnt, de a legfrissebb jelentése szerint őket is megtalálták. Egy izraeli katonai szóvivő közölte, a rakéta egy iráni gyártmányú C-802-es volt. Izraeli katonai körök szerint a zsidó ország elleni csapásokhoz Irán két hajórakomány rakétával járul hozzá. Az izraeli hírszerzés szerint mintegy száz iráni katona tartózkodik Libanonban, és segít a Hezbollahnak a radarvezérlésű iráni rakéták indításában. Irán közleményben tagadta, hogy bármilyen köze lenne az Izrael ellen irányuló támadásokhoz. Csütörtökön lőtték a harmadik legnagyobb izraeli várost, Haifát is. Katonai szakértők korábban úgy tudták, hogy a libanoni gerillák rakétáinak hatótávolságán kívül esik a város. A Hezbollah tagadta, hogy köze lenne az akcióhoz.
Ugyancsak szombaton több rakétát lőttek ki a gerillák az északkelet-izraeli Tiberias városára. Izraeli katonai források szerint legkevesebb három rakéta robbant Tiberiasban, egészségügyi források ötről szóltak, amelyek közül kettő lakóövezetre hullott. A Hezbollah közleményében, melyben vállalta az akció elkövetését, "több tucat" kilőtt rakétáról beszélt. Izraeli tájékoztatási eszközök megjegyezték: az 1973-as közel-keleti háború óta ez volt az első eset, hogy rakétatámadás érte a libanoni határtól mintegy 35 kilométerrel délre fekvő várost.
Az összetűzésekben eddig 60, többnyire civil libanoni vesztette életét. A libanoni kormány - amit Izrael felelősnek tart katonái elhurcolásáért - korábban tűzszünetet kért, ezt azonban az izraeli kormány csak feltételekkel lett volna hajlandó elfogadni. Az egyik feltétel a Hezbollah lefegyverzése, amely azonban nem tűnik teljesíthetőnek. A libanoni kormány ugyanis korábban jelezte, hogy gyakorlatilag nincs hatalma a gerillák fölött. A libanoni bejelentést az USA is megerősítette.
Izraeli oldalon eddig legkevesebb 12 ember, köztük nyolc katona vesztette életét az összetűzésekben. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök bejelentette: az ostromállapotot fenntartják, amíg a Hezbollah ki nem szolgáltatja két elfogott katonájukat.
A BT határozatlan
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) péntek esti ülésén nem tudott érdemi megállapodásra jutni a libanoni helyzet rendezéséről. A BT felszólította ugyan Izraelt, hogy hagyjon fel a civilek halálát okozó támadásaival, de nem lépett fel határozottan a konfliktus megoldása érdekében. Jean-Marc de la Sabliere, a testület francia elnöke rövid nyilatkozatot olvasott fel, amelyben üdvözölte, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár különmegbízottakat küldött a Közel-Keletre. A BT felszólított egyben minden országot és felet, hogy működjön együtt a különmegbízottakkal.
A Libanonnal foglalkozó BT-ülés eredménytelenségét már a Tanács csütörtöki vitája is előre vetítette. Akkor a gázai helyzetről tárgyalt az ideiglenes tagokkal együtt 15 fős testület. Tíz tagország elítélte a humanitárius katasztrófával fenyegető izraeli fellépést és megszavazta az Izraelt megintő határozattervezetet, négyen tartózkodtak, az Egyesült Államok azonban vétót emelt a döntés ellen.
A közel-keleti konfliktusra jelentős hatást gyakorolhat az Arab Liga, amely szombaton tart rendkívüli ülést a libanoni helyzet miatt. A Liga várhatóan megosztott lesz, hiszen míg több arab ország határozottan elítéli az izraeli fellépést, addig az Egyesült Államok egyik legszorosabb arab szövetségesének tartott Szaúd-Arábia korábban a Hezbollaht bírálta az emberrablás miatt.
Az amerikai elnök a G8 szentpétervári csúcsértekezlete előtti, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös sajtóértekezletén felszólította Szíriát, hogy fejtsen ki nyomást a libanoni Hezbollahra az Izrael elleni támadások beszüntetése érdekében. George Bush az iszlám milíciát kárhoztatta a közel-keleti erőszak fellángolásáért, és bár Putyin is megalapozottnak nevezte Izrael aggodalmait, ő kijelentette, hogy az erő alkalmazásának kiegyensúlyozottnak kell lennie.