Izrael a Hezbollah által elrabolt izraeli katonák szabadon engedését és a síita milíciának a közös határról való visszavonását szabta libanoni katonai offenzívája leállításának feltételéül. Ezt vasárnap közölte a bejrúti kormány. Az izraeli feltételekről személyesen Romano Prodi olasz kormányfő tájékoztatta telefonon Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnököt - hangzott el a bejrúti kormány vasárnapi ülése után.
Vasárnap délután a brit védelmi tárca bejelentette, hogy Javier Solana útban van Bejrút felé, hogy tárgyaljon a drámaira fordult közel-keleti helyzetről. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője kivel találkozik a libanoni fővárosban.
A libanoni válság ötödik napján a Hezbollah radikális gerillaszervezet is végrehajtotta első, számos civil áldozatot követelő támadását. A Hezbollah 13 rakétája Haifát táláta el, a Haaretz izraeli lap szerint a kikötővárosban legkevesebb nyolcan vesztették életüket. Ehu Olmert izraeli miniszterelnök figyelmeztette Libanont, hogy a történteknek messzeható következményei lesznek.
A Hezbollah vezetője viszont vasárnap felszólította az arab és az iszlám világot, hogy támogassák a libanoni gerillaszervezet Izrael elleni harcát, amely szerinte csak most kezdődik el igazán. A síita szervezet egyik tv-adóján sugárzott nyilatkozatában Sejk Haszán Naszrallah kijelentette: "teljes erejükkel" harcolnak, és mindaddig, amíg az ellenség nem korlátozza akcióit, nekik is jogunk van ugyanígy tenni. Egyúttal cáfolta, hogy iráni katonák segítenék a Hezbollah libanoni területről indított fegyveres akcióit.
A harmadik legnagyobb izraeli város elleni vasárnap reggeli támadást megelőzően a Hezbollah több mint 400, kisebb károkat és sérüléseket okozó akciókat hajtott végre. A rakéták a haifai támadás előtt négy nap alatt 5 civillel végeztek, de a szerdai határvillongásokban nyolc katona is meghalt. A haifai támadás így a konfliktus kezdete óta legvéresebb akció volt, ami izraeli területet ért.
Katonai szakértők korábban úgy vélték, hogy a libanoni fegyveresek rakétáinak hatósugara nem éri el Haifát, de a várost már csütörtökön is találat érte, így az embereket óvóhelyekre irányították, a városba pedig légvédelmi ütegeket telepítettek. Szombaton a libanoni határtól Haifánál jó 10 kilométerrel mélyebben fekvő Tiberiast is lőtték libanoni oldalról.
A Haifa elleni rakétatámadás elkövetését a Hezbollah vállalta. A gerillák bejelentése szerint rakétáik egy olajfinomítót céloztak. Haifa mellett a Hezbollah más észak-izraeli településeket is célba vett vasárnap.
Bejrút lövetését torolták meg
A Haifa elleni támadás után a Hezbollah bejelentette: a város lövetése bosszú volt a Bejrút ellen intézett szombati izraeli légicsapások miatt. A Hezbollah vasárnap arra is figyelmeztette Izraelt: ha nem hagy fel támadásaival, akkor a libanoni rakéták sem kímélnek semmit Haifa környékén.
Az izraeli légierő szombaton fokozta Libanon elleni támadásait, nem csak Bejrút belvárosát és síiták lakta külvárosait, de Tripolit is lőtte, illetve használhatatlanná tett több utat és hidet. Egy autókonvoj ellen intézett rakétatámadásban 20 civil, köztük 15 gyerek halt meg.
Az izraeli légierő vasárnap folytatta Bejrút elleni támadásait. Az akció miatt sok helyen akadozik az áramellátás a libanoni fővárosban. Az izraeli vadászgépek teljesen lerombolták azt a kilencemeletes épületet, ahol a Hezbollah bejrúti főhadiszállása volt. Egy izraeli kereskedelmi televízió szerint a támadásban megsebesült a Hezbollah vezetője, amit a gerillaszervezet egyik tagja tagadott.
Izraeli gépek kilőttek egy erőművet is, ami kigyulladt, a helyszínre érkező tűzoltók pedig nem tudták megfékezni a lángokat, mert elfogyott vízkészletük. Közben szárazföldi akciókat is végrehajtott az izraeli hadsereg. A különleges izraeli katonai osztagok akcióiról azonban nem közöltek részleteket. Az észak-izraeli területek katonai parancsnoka felszólította vasárnap a dél-libanoni lakosságot, hogy meneküljön észak felé, mert a területen újabb izraeli támadás várható.
A konfliktus öt napja alatt több mint 100, többségében civil libanoni halt meg az izraeli támadásokban. Izrael fellépését több európai ország is helytelenítette, az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban nem tudott egyezségre jutni a konfliktus megítéléséről, így tétlenül szemléli az eseményeket. Megosztott az ügyben az Arab Liga is.
A libanoni kormány szombaton másodszor is tűzszünetet kért, azonban Izrael ezúttal is a Hezbollah lefegyverzését szabta feltételül. A libanoni kormány már korábban jelezte, hogy nincs hatalma a gerillák felett, így ennek a feltételnek sem tud eleget tenni. A libanoni vezetés tehetetlenségét még Izrael legszorosabb szövetségese, az Egyesült Államok is elismerte.
Kérdésessé teszi ugyanakkor a libanoni kormány szerepét, hogy egy vasárnapi izraeli hír szerint a libanoni légvédelem is tüzet nyitott az izraeli gépekre. Igaz azonban az is, hogy a libanoni kormány első tűzszüneti felhívása után Izrael válasz helyett kilőtte a libanoni légierő összes helikopterét és megrongálta a katonai repülőtereket.
A libanoni konfliktus azután robbant ki, hogy a Hezbollah elrabolt két izraeli katonát. Kiadásukért csarében izraeli börtönökben raboskodó palesztin és libanoni foglyok szabadon bocsátását kérték. Izrael visszautasított mindenféle tárgyalást és hedműveleket indított Libanon megtörésére.