Hétfőn sem enyhült a libanoni válság, az izraeli légierő a libanoni főváros, Bejrút kikötőjét, egy laktanyát és a déli külvárosokat lőtte. Hétfő reggel Izrael támadást intézett az eddig biztonságosnak gondolt Bekaa-völgy ellen is, az akció hét ember életét oltotta ki. Több ezer libanoni korábban a völgybe menekült a bombázások elől.
Izraeli gépek lőtték az északon fekvő Tripolit és Baalbeket is. Baalbeket - a Hezbollah egyik fő erősségét - kilenc hullámban támadták, találat ért két benzinkutat és a Hezbollah több intézményét is. A szíriai határtól 6 kilométerre északra fekvő Abdeh elleni támadás az izraeli légierő legészakibb akciója volt.
Hétfőn délután az izraeli hadsereg szárazföldi csapatai is hadműveleteket hajtottak végre Dél-Libanonban, de izraeli katonai illetékesek tagadták, hogy az akció szárazföldi offenzíva rész lenne. A hadművelet állítólag a Hezbollah radikális gerillaszervezet állásainak elfoglalására indult. Izraeli illetékesek korábban nem zárták ki a szárazföldi hadműveletek lehetőségét, de jelezték azt is: Izrael nem készül északi szomszédja tartós megszállására.
A libanoni biztonsági erők szerint eddig 142, többségében civil libanoni vesztette életét a hat napja tartó konfliktusban. Az ország teljes légi és tengeri blokád alatt áll. Az izraeli gépek bombáztak több erőművet, utakat, hidakat tettek használhatatlanná.
A libanoni gerillák sem hagytak fel támadásaikkal. Helyi források szerint hétfőn kilőttek egy izraeli gépet libanoni terület fölött. A hírt a CNN is közölte, igaz, egyelőre nem erősítette meg. Izraeli források tagadták a gép kilövését. Egy izraeli tévécsatorna szerint az egyik izraeli gép röplapozó tartálya gyulladt ki és zuhant le.
Folytatódtak a rakétatámadások is. A becsapódások kisebb károkat okoztak észak-izraeli településeken, egy támadásban négy ember megsérült. Egyes libanoni rakéták a libanoni-izraeli határtól 50 kilométerre, Afulában és Názáret közelében csapódtak be, ami az izraeli területek ellen intézett legmélyebb támadás volt az elmúlt hat napban.
Újabb találatok érték Haifát is, a BBC szerint az egyik becsapódás súlyos károkat okozott. Összesen öt rakétát lőttek ki a városra, melyek közül az egyik romba döntött egy három szintes lakóépületet. Hírügynökségi jelentések szerint az esetnek áldozatai is vannak.
Izraeli oldalon eddig 12 civil és kilenc katona vesztette életét. Nyolc civil egy vasárnapi rakétatámadásban halt meg, amit Haifa ellen intéztek a Hezbollah fegyveresei.
Solana pesszimista
Kofi Annan ENSZ-főtitkár és Tony Blair brit miniszterelnök nemzetközi csapatokat kíván Libanonba küldeni a hat napja tartó közel-keleti válság rendezésére. Blair szerint csak így lehet véget vetni az izraeli bombázásoknak és nyugalmat teremteni a térségben. A tervet Ehud Olmert izraeli miniszterelnök elutasította, szerinte a konfliktus még nem ért ebbe a szakaszba.
Annan szerint a nemzetközi csapatok kiküldéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) kell döntenie és a katonai beavatkozás csak egy része lehet egy jóval átfogóbb rendezési tervnek. Kérdés azonban, hogy a BT megállapodásra tud-e jutni egy ilyen lépésről, hiszen a tanács tagjai eddig megosztottak voltak a közel-keleti helyzetet illetően, így csak határozatlan, halogató lépésekre futotta erejükből.
Az Egyesült Államok például megvétozott már egy Izraelt gázai fellépése miatt megdorgáló határozatot is. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter pedig azt mondta a több tucat civil életét kioltó konfliktusról: a Nem megoldás az azonnali tűzszünet, mert az felbátoríthatná az iszlám szélsőségeseket.
A libanoni válságról hétfőn az EU külügyminiszterei is tárgyalnak. Tájékoztatásukra Brüsszelbe érkezett Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Solana, nem nyilatkozott bizakodóan a fegyverszünet esélyeit illetően. A legtöbb, amiben bízni lehet az a harcok hevességének fokozatos enyhülése - mondta.
A libanoni konfliktus azután robbant ki, hogy a Hezbollah elrabolt két izraeli katonát. Kiadásukért cserébe izraeli börtönökben raboskodó palesztin és libanoni foglyok szabadon bocsátását kérték. Izrael visszautasított mindenféle tárgyalást és hadműveleket indított Libanon megtörésére.
Megkezdődött az exodus
Az izraeli folyamatos bombázások miatt a nyugat-európai országok megkezdték polgáraik evakuálását Libanonból. Cipi Livni izraeli külügyminiszter bejelentette, Izrael ideiglenesen felhagy Libanon tengeri és légi blokádjával, hogy kimenekíthessék a külföldieket a szomszédos államból.
Franciaország földi úton hozná ki állampolgárait. Norvégia úgyszintén. Svédország tengeri úton, Ciprus irányába menekít. Az Egyesült Államok is felkészült 25 000 Libanonban tartózkodó állampolgára kiutaztatására. Olaszország 420 külföldit menekít ki. Kedden megkezdődik az amerikaiak evakuálása is: egy amerikai romboló által kísért kereskedelmi hajón és katonai helikoptereken szállítják a Libanont elhagyni szándékozó amerikai állampolgárokat Ciprusra.
"Dunkerque óta a legnagyobb evakuálásra" készül a brit kormány, amelynek több mint 10 ezer Libanonban rekedt brit állampolgár biztonságáról kell gondoskodnia - közölte hétfőn az illetékes brit külügyi államminiszter.
A Hezbollah elutasította a tűzszünetet
"Izraeli feltételeknek" nevezte és elutasítja a Hezbollah a nemzetközi tűzszüneti javaslatokat, mondván ezek lehetővé teszik Izrael részére, hogy folytassa katonai offenzíváját. Izrael a két elrabolt katonájuk szabadságát követeli, valamint a Hezbollah visszavonulását a libanoni-izraeli határtól.
Közben az izraeli katonai vezetés több ezer tartalékos behívásáról döntött. A tartalékosok Ciszjordániában szolgáló aktív katonákat fognak felváltani, akiket viszont Izrael északi részébe küldenek a Libanon ellen indított offenzíva keretében.