A Kanári-szigetekre látogató turistákat már nem csak a napfényes tengerpart vonzza. Az itt nyaralók egyik legnagyobb látványossága az utóbbi időben az afrikai bevándorlók felbukkanása lett - írja a BBC. A nyaralók némelyike egyfajta látványosságként fényképezi a hajókon érkező, legyengült menekülteket.
Az ilyen lélekvesztők száma azután szaporodott meg a szigeten, hogy az Európához legközelebb fekvő afrikai országban, Marokkóban megszigorították a partmenti vizek ellenőrzését, amihez az EU több tízmillió eurós pénzügyi segítséget nyújtott. Az embercsempész bandák egy része ezután tette át székhelyét Mauritániába és Szenegálba, innen próbálják több száz kilométeres tengeri úton eljuttatni a menekülteket a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre. Becslések szerint az idei évben eddig 11 ezer illegális bevándorló indult el a szigetek felé, ami többszöröse a tavalyinak. Az útrakelők közül legkevesebb 1700-an nem élték túl a viszontagságokat.
A kritikus helyzet megvitatására kétnapos konferenciát tartottak július elején a marokkói Rabatban, ahol 30 európai és 27 afrikai ország miniszterei tanácskoztak. A konferencia első kézzelfogható eredménye, hogy az EU 2,45 millió eurós (670 millió forintos) támogatást folyósít Mauritániának. Az összeget a nyugat-szaharai ország tengeri és szárazföldi határának hatékonyabb ellenőrzésére fordíthatja, illetve arra, hogy képes legyen "humánus körülmények között" visszafogadni a Kanári-szigetekről visszatoloncolt menekülteket.
A rabati konferencián egy akciótervet is elfogadtak. Az EU gyorsreagálású erők felállításáról döntött, melyeknek az lesz a feladatuk, hogy segítsenek kezelni a menekültek tömeges feltartóztatása vagy visszatoloncolása miatt kialakuló krízishelyzeteket. A határellenőrzés megerősítéséről is határozat született, így a jövőben még több hajó, repülő és katona járőrözik majd a mauritániai térségben, akik a legmodernebb technikát, így például műholdfelvételeket is bevethetnek az egyre erőteljesebb migrációs hullámok megfékezésére.
Az EU hasonló politikát követ, mint a két spanyol enklávé, Ceuta és Melilla esetében. A Madrid fennhatósága alá tartozó, de Marokkóban található tengerparti városokat kerítésekkel védik, melyek magasságát nem rég duplázták meg, így jelenleg már hat méter magas szögesdróttal, és a spanyol hadsereg egységeivel próbálják visszatartani az oda érkező migránsokat. A kerítések megmagasítására azért volt szükség, mert tavaly több látványos rohamot indítottak Ceuta és Melilla menekülttáborai ellen a szubszaharai Afrikából érkező, elkeseredett tömegek.
Nem lehet őket megállítani
Az EU annak ellenére költ el az afrikai határellenőrzések szigorításának támogatására eurómilliókat, hogy az eredmények Ceuta és Melilla esetében is megkérdőjelezhetők. "Bármeddig magasítják is a kerítéseket, és bármennyi katonát is hoznak ide, semmi sem fog minket megállítani. El fogok jutni Európába, ott fogok élni, és hasznára leszek az európai közösségnek. Nem fordulhatok vissza, hiszen az hatalmas szégyent hozna rám és a családomra" - mondta egy mindenre elszánt nigériai fiú, akire Melilla közelében bukkant rá a BBC.
Sokan még testi épségüket sem kímélnék, mindenáron megpróbálnak bejutni az európai területnek számító városokba. "Apám és anyám fizették az iskoláztatásom, de azóta meghaltak, így most nekem kell eltartanom hét testvéremet. Gambiában semmilyen munkát sem találok, ezért jövök Európába, hogy a megkeresett pénzt hazaküldjem nekik. Nincs más választásom, így akár az életem árán is el fogok jutni Európába" - fogadkozott egy húsz év körüli gambiai fiú.
A menekültek szerint ráadásul az európai rendszer kényszeríti őket arra, hogy a kockázatos illegális utat válasszák, ha szeretnének bejutni Európába. "Ha bemész a spanyol, a francia vagy a brit nagykövetségre, akkor magad is láthatod: szinte lehetetlen vízumot szerezni ezekbe az országokba" - magyarázta egy nigériai fiatalember, aki jelenleg a Kanári-szigeteken dolgozik.