Golyót akar kötél helyett Szaddám

Szaddám Huszein volt iraki elnök kéthetes éhségsztrájk után szerdán ismét megjelent az ügyét vizsgáló bíróságon. Szaddám kijelentette, hogy akarata ellenére vezették a tárgyalóterembe, illetve egy megszálló hatalom jogtalan eljárásának nevezte a pert. Ugyanakkor felszólította a tárgyalást vezető bírót, hogy ha halálbüntetést szab ki rá, akkor golyó és ne kötél általi ítéletet hozzon.

"Irakiként azt tanácsolom neked, ha olyan helyzetbe kerülnél, hogy halálbüntetést kell kiszabnod, akkor észben kell tartanod, hogy Szaddám katona, és így az ítéletnek golyó általi halálnak, nem pedig akasztásnak kell lennie" - intette az emberiség elleni bűncselekmény elkövetésével vádolt Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor az ügyét tárgyaló bíróság vezetőjét.

Szaddám már korábban is jelezte, hogy méltányosabbnak tartaná, ha golyó általi halálra ítélnék. A Times című brit napilap szerint azonban az iraki törvények értelmében nagyobb valószínűsége van annak, hogy Szaddámra kötél általi halál vár, ha a bíróság halálbüntetést talál jogosnak. Szaddám ugyanis soha nem kapott katonai kiképzést, nem szolgált a hadseregben, és bár magát főparancsnoknak titulálta, sosem volt katonai rangja, így nem ítélhetik golyó általi halálra. A bíróság várhatóan augusztusban dönt.

Szaddám szerdán két hete tartó éhségsztrájk után jelent meg a bíróság előtt, ahol a tárgyalás az ügyészek, védők és vádlottak zárszavához ért. Szaddám azért tartott 16 napos éhségsztrájkot, hogy tiltakozzon három ügyvdje meggyilkolása ellen. A tiltakozással akkor hagyott fel, amikor őrzői orrszondát vezettek szervezetébe, hogy azon keresztül táplálják a legyengült Szaddámot.

A szerdai tárgyalási napon Szaddám védői és hét vádlott-társa nem jelent meg, és a volt iraki elnök is azt állította, hogy akarata ellenére kényszerítették a tárgyalóterembe kórházi ágyáról. Mivel Szaddám védői ismét bojkottálták a tárgyalást, ezért a bíróság pótvédőket nevezett ki Szaddám tiltakozása ellenére.

Szaddám ismét sértegette a bíróságot. Perét egy megszálló hatalom jogtalan bírósági eljárásának minősítette. "Ez az ügy még annyit sem ér, mint egy iraki gyerek vizelete" - fogalmazott.

A 2003-ban megbuktatott elnök és hét vádlott-társa - a diktatúra hét vezető tisztségviselője - ellen az 1982-es dudzsaili mészárlás miatt folyik büntetőper. A vád szerint a falu 148 síita lakosát mészárolták le akkor, és sokakat megkínoztak, miután Szaddám Huszein ellen merényletet kíséreltek meg a településen.