Kubában mozgósítják a tartalékosokat

Másfél héttel az ideiglenes hatalomvétel után Raúl Castro kormánya elkezdte a tartalékosok mozgósítását Kubában.  Tüntetésekre utaló jelek ugyanakkor nincsenek.

A szünidő miatt üresen álló diákszállókat most tartalékosok foglalják el - vált ismertté szerdán Havannában, amelynek utcáin is nagyobb számban jelentek meg a biztonsági erők. A mozgósítás oka egyelőre nem szivárgott ki, de a kubai sajtó már a múlt héten arról cikkezett, hogy a biztonsági erők készen állnak az ország védelmére bármiféle külső beavatkozással szemben. Tüntetésekre vagy ellenzéki tiltakozó megmozdulásokra utaló jelek nincsenek.

Lapjelentésekből úgy tűnik, a kubai kormány meg akarja tiltani, hogy az Egyesült Államokban emigrációban élő kubaiak televíziós adásait fogni lehessen a szigetországban és igyekszik korlátozni a külföldről származó információk eljutását a lakossághoz. A kommunista párt központi lapja, a Granma szerdán arról számolt be, hogy a "kalózadások vételét" és a Floridából érkező jelek vételére alkalmas műholdvevők "terjesztését" három évig terjedő börtönnel fogják sújtani.

"A Kubába ilyen módon eljutó programok nagy része destabilizáló, a belügyekbe beavatkozó és felforgató tartalmat közvetít" - írta az újság. "Egyre több alkalommal szólítanak fel ezekben terrorista cselekményekre", ami George W. Bush amerikai elnök Kuba ellen szőtt "annexiós tervének" része - vélekedett a Granma. A cikkben pellengérre állítják az Egyesült Államok havannai képviseletét, amely állítólag ellenzékiek segítségével számítógépeket, rádiókat, műholdvevőket és dekódereket osztogat Kubában. Ostorozzák a műholdvevők és a telefonkártyák jogosulatlan használatát is, amelyet a lap szerint turisták és külföldön élő kubaiak csempésznek be az országba.

A tíz napja megműtött Fidel Castro forradalmi vezető egészségi állapotáról nem látott napvilágot újabb közlemény. A hivatalos tájékoztatások szerint lábadozik és alkalmasint decemberben visszatérhet hivatalába. Ricardo Alarcón, a kubai parlament elnöke szerdán ismételten az Egyesült Államok "nagyon világos, nagyon közvetlen fenyegetésével" indokolta az elnök egészségi állapotát övező titkolózást.

Washington "konkrét fenyegetései" miatt a "Fidel egészségéről szóló híreket és információkat nagyon körültekintően kell megfogalmaznunk és csak a legszükségesebbekre szabad korlátozódniuk" - mondta Alarcón a Radio Rebelde műsorában.

Castro maga jelentette be egy "kiáltványban", amelyet július 31-én ismertettek a televízióban, hogy bélvérzés miatt megműtötték és az ország vezetését átmenetileg átadja öccsének, Raúlnak. Másnap saját kezűleg írott és ugyancsak a televízióban felolvasott üzenetében Castro államtitoknak nyilvánította egészségi állapotának alakulását egy lehetséges amerikai agresszióra hivatkozva.

Ellenzéki berkekből kiszivárgott, hogy 79 éves korában elhunyt a legidősebb kubai ellenzéki, Gustavo Arcos Bergnes. Az Emberi Jogok Kubai Bizottsága (CCDPDH) vezetője szívinfarktusban halt meg kedden egy havannai kórházban. Fidel Castro egyik legrégibb harcostársai közé tartozott, 1964-ig Kuba belgiumi nagykövete volt. A forradalmi kormánnyal támadt nézetkülönbségei miatt mondott le hivataláról. 1983-ban csatlakozott a CCPDH-hoz, a karib-tengeri szigeten elsőként megalakult ellenzéki csoporthoz.