"A Szerb Köztársaság (RS) polgárai körében túlsúlyban van az az érzés, hogy hosszútávon nem Boszniában látják köztársaságuk jövőjét" - szögezte le Dodik az október 1-én tartandó parlamenti választásnak szentelt sajtótájékoztatóján.
Dodik májusban vihart kavart kijelentésével, amikor a boszniai Szerb Köztársaságra utalva kijelentette, hogy a montenegrói "recept" (függetlenségi népszavazás) alkalmazható máshol is a Balkánon. A politikus később enyhített nyilatkozata élén, miután arra figyelmeztették, hogy a különválásról szóló referendum megtartása ütközne a boszniai háborút lezáró, illetve a mai szövetségi állam alkotmányos alapjait megvető 1995-ös daytoni szerződéssel. A boszniai szerb közvélemény azonban erősen rokonszenvezik Dodik elgondolásával, a Banja Luka-i politikusok több ízben referendummal fenyegetőztek arra az esetre, ha veszélybe kerül köztársaságuk léte.
Dodik szerint a Banja Luka-i vezetők egyelőre "jegelték" a népszavazásra vonatkozó kezdeményezésüket, miután a nemzetközi közösség boszniai képviselői meggyőzték őket arról, hogy nem jöhet szóba az RS felszámolása. "Ugyanakkor ez a jövőben valós lehetőséggé válhat, ha nincs egyenlőség" - figyelmeztetett a kormányfő.
A különálló szerb entitás felszámolását jobbára a bosnyák pártok szorgalmazzák arra hivatkozva, hogy a szerb entitás "népirtás által jött létre". Azzal is érvelnek, hogy az RS felszámolása megerősítené, életképesebbé tenné a szövetségi államot.
Az elmúlt három évben a boszniai szerbek beleegyeztek a közös boszniai hadsereg, adóhatóság és bíróság létrehozásába, ugyanakkor nem hajlandóak beolvasztani a szerb rendőri erőket a szövetségi rendőrség kötelékébe. Milorad Dodik kedden egyértelművé tette, hogy az utóbbi - Brüsszel által is szorgalmazott - kezdeményezésről Banja Luka tárgyalni sem akar, még akkor sem, ha ez az EU-val folytatott stabilitási és társulási tárgyalások megszakadásához is vezetne.