"A legkevésbé sem állt a szentatya szándékában a dzsihádról (szent háború) és a muzulmán gondolkodásról folytatott elmélyült tanulmányával megsérteni a moszlim hívők érzékenységét" - hangsúlyozta a Vatikán sajtóosztálya közleményében.
A pápa tisztelettel és a párbeszéd szándékával viseltetik a többi vallás és a többi kultúra iránt, és természetesen az iszlám iránt is - szögezte le hivatalos nyilatkozatában Federico Lombardi vatikáni szóvivő. "Rá kell mutatnunk, hogy a pápa szívében a vallási indítékú erőszak világos és határozott elutasítása rejlik" - közölte Lombardi atya.
A pápa, aki neves teológus, a regensburgi egyetemen tanárok és kutatók előtt a hit és a józan ész viszonyáról elmélkedve szavainak illusztrálására egy XIV. századi bizánci császárnak, II. (Paleolog) Mánuelnek (1350-1425) egyik könyvét idézte, amelyben a császár egy perzsa muzulmán tudóssal folytatott párbeszédét írja le, akit a szent háborúról és a vallásában meglévő erőszakról kérdezett. A könyv egyes fejezeteit kommentálva XVI. Benedek világos megkülönböztetést tett a kereszténység és az iszlám között a hit és a józan ész viszonyát tekintve. Théodore Khouryt, a münsteri egyetem libanoni származású professzorát idézve, aki az 1960-as években a könyvet kiadta, a pápa kijelentette: "a muzulmán doktrínában az Isten egyáltalán nem transzcendens. Akarata a mi kategóriáink egyikéhez sem, még a józan észéhez sem kapcsolódik". Ezek a szavakat értelmezték úgy, mint a katolikus egyházfőnek az iszlámra vonatkozó negatív értékítéletét.
Hakím al-Mutairi, a kuvaiti Umma (Iszlám Nemzet) nevű iszlámista párt vezetője felszólított valamennyi muzulmán országot, hívják vissza vatikáni nagyköveteiket, amíg a pápa bocsánatot nem kér "a prófétával és az iszlámmal szemben elkövetett vétkéért". Szajed Mohammed Baker al-Mohri, a kuvaiti síita ulémák gyűlésének vezetője szintén bocsánatkérést követelt a katolikus egyházfőtől.
Ali Bardakoglu, török kormány vallásügyi hivatalának vezetője csütörtökön egy interjúban kijelentette, hogy szerinte "a muzulmán világ nem érdekelt abban, hogy "Tötökországba ltogasson egy olyan személy, aki ilyen meggyőződést vall az iszlámmal és prófétájával kapcsolatban".
A katolikus egyházfő november 28-30-re tervezi törökországi látogatását a török hatóságok és az ortodox patriárkátus meghívására.
Pakisztáni iszlámista pártok képviselői "sajnálatosnak", sőt "felelőtlennek" nevezték a pápa kijelentését. "A jelenlegi politikai légkörben az ilyen elmélkedéseket felhasználhatják azok, akik ártani akarnak a muzulmánoknak és az iszlámnak" - szögezte le Hursid Ahmed, a Dzsamat Iszlámi nevű iszlámista párt mellett működő intézet vezetője.
A Vatikánban Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke ugyanakkor óvott attól, hogy eszközt kovácsoljanak az egyházfő szavaiból. "Joseph Ratzinger neves professzor doktori előadást tartott a józan ész és a hit közötti viszonyról" - mondta a francia főpap, aki hozzátette: "Beszédét ne egyszerűsítsük le sztereotípiákra".