Az amerikai szenátus is elfogadta az Irán elleni szankciókat

George Bush elnök elé kerül jóváhagyásra az Irán elleni szankciókat meghosszabbító és szigorító törvénytervezet, miután az amerikai szenátus elfogadta azt. A szankciókkal azt próbálják elérni, hogy az amerikai vállalatok ne fektessenek be az iráni energiaszektorba. Iránt hiába próbálták rávenni a nagyhatalmak az urándúsítás felfüggesztésére.

Az amerikai képviselőház után egy nappal a szenátus is elfogadta helyi idő szerint szombatra virradóra az Irán elleni szankciókat meghosszabbító és szigorító törvényt. A felsőházban az alsóházzal ellentétben vita nélkül fogadták el a tervezetet, amely így már az elnök elé kerül végső jóváhagyásra. A jogszabály öt évvel meghosszabbítja az Irán-Líbia szankciótörvény (ILSA) néven ismert gazdasági büntetőintézkedések érvényét, mely a hét végén lejárt volna.

A szankciók arra irányulnak, hogy elrettentsék az amerikai vállalatokat az iráni energiaszektorba való beruházásoktól. A törvény új elemként kötelezően végrehajtandó büntetőintézkedések kivetését írja elő azon vállalatokra, amelyek olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiát szállítanak Iránnak, amelyek felhasználhatók atom-, vegyi- vagy biológiai fegyverprogramban.

A törvényt támogató szenátorok igyekeztek a felsőház minden tagját fölsorakoztatni a jogszabály mögé, hogy azt még a kongresszus ülésszakának hét végi berekesztése, a november 7-i kongresszusi választások előtt el lehessen fogadni, s továbbítani lehessen George Bush elnöknek aláírás végett.

Bill Frist, a szenátus republikánus párti többségének vezetője szerint a megszigorított törvény arra ösztönzi a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel próbálja meg rávenni az iráni energetikai tervekben partner Oroszországot az Irán elleni többoldalú szankciókhoz való csatlakozásra. Jim Leach, szintén republikánus párti képviselő csütörtökön viszont azzal érvelt az alsóházban, hogy nincs értelme az egyoldalú szankcióknak, és könnyen lehet, hogy a többi nagyhatalom nem követi Washington példáját, így egyedül marad.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa augusztus 31-ig adott határidőt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére. Irán váltig hangoztatja, hogy nukleáris programja elektromos áram termelésére szolgál, az Egyesült Államok és néhány másik nagyhatalom azonban kétségbe vonja ezt, azt állítva, hogy Teherán atomfegyvert akar előállítani.

Mind a képviselőház, mind a szenátus megszavazta szombatra virradóan az amerikai kikötők terrorcselekményekkel szembeni biztonságának megerősítéséről szóló törvénytervezetet. Ez megszigorítja az országba érkező, évi mintegy 11 millió konténer ellenőrzését, nehogy terroristák nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyvert csempésszenek be az Egyesült Államok területére.