A Nobel-békedíjat odeítélő oslói bizottság Junus díjazásával alaposan rácáfolt az előzetes találgatásokra. A nagy esélyesek között tartották számon Martti Ahtisaari volt finn elnököt. Ahtisaari tavaly komoly diplomáciai ereményeket ért el Indonézia Aceh tartományában, ahol vezetésével sikerült nyélbe ütni a kormány és a tartományi lázadók megállapodását. Ez az utóbbi évek egyetlen működőképes fegyverszüneti egyezménye. Ellene szólt ugyanakkor, hogy legújabb ENSZ-küldetésén, Koszovóban nem tud áttörést elérni a szerb és az albán vezetés közti tárgyalásokon.
Az esélyesek között tartották számon Rebija Kadeer ujgur emberi jogi harcost. Kadeert a nők jogainak legjelentősebb szószólójaként tartják számon, nézetei miatt kénytelen volt emigrálni Kínából. A lehetséges befutók között emlegették sokan a nemzetközi konfliktusok figyelésével és elemzésével foglalkozó International Crisi Groupot is.
Sikeresek a nők
A Nobel-díj 1901-es alapítása óta összesen 771 díjat osztottak ki. 754 ember és 17 szervezet részesült a megtiszteltetésben és az azzal járó nem kevés pénzben. Nők csak 33 alkalommal kaptak díjat, ebből 12-szer békedíjat. Legutóbb két éve, 2004 kitüntetettje ugyanis a kenyai Wangari Maathai környezetvédő volt, első afrikai nőként.
A legidősebb Nobel-győztesek között is van egy békedíjas. Joseph Rotblat 1995-ben 87 évesen kapta meg a kitüntetést a nukleáris fegyverek elleni harcért.
A Nobel-díjért pénz is jár, ennek összege változik. Az első díjjal 1901-ben 150 782 svéd koronát adtak a győztesnek. A díj 1923-ban a gazdasági világválság idején volt a legalacsonyabb, mindössze 114 935 korona. Az elmúlt években 10 millióra emelték a díjat, idén is ennyit kap a győztes, ami 268 600 000 forintnak felel meg.
Mivel a jelöltek neveit 50 évre titkosítják, így azt nem lehet tudni, hogy az utóbbi időben jelöltek-e magyart Nobel-békedíjra. Az 1901-51 közötti jelöltek listája azonban már nyilvános. Ebből kiderül, hogy gróf Apponyi Albertet 1911-32 között öt alkalommal is jelölték, de egyszer sem őt választották.
A Nobel-díjakat Stockholmban adják át, az egyetlen kivétel a békedíj, amit Oslóban osztanak ki. Alfred Nobel, a díj alapítója végrendeletében azt nem indokolta meg, hogy miért, bár a díj alapításakor Svédország és Norvégia még közös államot alkotott.