Ártó szellemektől félt bennünket a világ

Ausztráliától Pakisztánig, Kenyától Kanadáig, Oroszországtól az Egyesült Államokig a világ számos országában emlékeztek vagy emlékeznek meg az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról. A forradalmat magasztaló politikusok, újságcikkek többsége a szabadság felé tett jelentős lépésként értékeli az 1956-os eseményeket. A legtöbben azonban nem a szép múltat, hanem a keserű jelent emelik ki: egyes vélemények szerint egy olyan országban, ahol még egy ilyen eseményt sem tud a társadalom egyetértésben ünnepelni, ott az 1956-ot sárba tipró erők szelleme kísért.

Az 1956-os eseményeket emlegető legtöbb cikk, megszólalás azonban magasztalja a forradalmat, céljait haladónak, történelmi jelentőségűnek tartja. A brit Observer - a Guardian kiadványa - például a szuezi válság mellett a magyar forradalom volt az, ami a múlt század közepén végérvényesen megváltoztatta a világot: előbbi elősegítette a brit birodalom összeomlását, utóbbi pedig megfékezte a szovjet terjeszkedést.

A francia Le Monde szerint az 1956-os forradalom legnagyobb erénye az volt, hogy sebet ejtett a sérthetetlennek hitt szovjet rendszeren. A párizsi Le Figaro szerint a forradalommal kezdődött az a 30 éves folyamat, melynek végére a szovjet tömb egykori államai elnyerték függetlenségüket. Ugyanis a forradalom és bukása sok emberrel megértette, hogy a szovjet diktatúra valóban elnyomó, önkényuralmi rendszer.

Az 1956 kapcsán megszólaló állami vezetők is méltatják a forradalmat. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter bátor harcnak minősítette 1956-ot, ami szerinte jelentős lépés volt Európa újraegyesítése felé.

Hasonló véleményen volt Stephen Harper kanadai miniszterelnök, aki szerint "a reményeket eltiporhatták 1956-ban, de a forradalom előkészítette a teljes szabadság három és fél évtizeddel későbbi elnyerését". Harper szerint a forradalom legnagyobb tanulsága, hogy a szabadságunkat nem szabad magától értetődőnek vennünk, hanem tenni kell megőrzéséért.

Lelkesítőnek nevezte a forradalmat Tony Blair brit miniszterelnök is október közepén tartott megemlékezésében. Blair szerint 1956 bebizonyította, hogy nem lehet elnyomni az emberek szabadságvágyát, amiért a magyarok hihetetlen bátorsággal álltak ki. A forradalom egyúttal azt a célt is szolgálta, hogy felszámolja Európa megosztottságát és ha a siker csak egy generáció múlva jött is csak el, a harc nem volt hiábavaló - mondta a brit miniszterelnök.

Oroszországban a parlament felsőháza foglalt állást az 1956-os forradalomról. A szenátorok egyrészt visszautasították, hogy Oroszországnak bármilyen jogi felelőssége lenne az 50 évvel ezelőtti események kapcsán, ugyanakkor megemlítették az orosz erkölcsi felelősséget abban, hogy az 1956-ban fennálló totalitárius rendszer megtagadta a szabad választás lehetőségét több országtól.

Jacques Chirac francia elnök köszöntő levelében azt írja, hogy a magyar forradalom sikeréért kiontott vér egész Európa szabadságának szolgálatában állt. Chirac szerint a magyarok mindenki nevében harcoltak a diktatúra és elnyomás ellen, amiért a francia államfő köszönetet mondott. Az 1956-os forradalom - fogalmazott Chirac - "először próbált meg rést ütni a Közép- és Kelet-Európát szorító elnyomás falán".