A mintegy 12 ezer tüntető török zászlók alatt vonult fel Mustafa Kemal Atatürk, a modern Törökország megteremtőjének mauzóleumához. "Törökország világi állam, és az is marad" - skandálták. A többségében muzulmánok lakta Törökországban a törvény szigorúan elválasztja egymástól a vallást és az államot. Sokan attól tartanak, hogy ellenőrzés nélkül az iszlám fundamentalizmus olyan papi uralomra vezethet, mint Iránban Ruhollah Khomeini ajatolláh idejében.
Sener Eruygur nyugalmazott tábornok, az Atatürk Gondolata Társaság nevű szervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja színeiben kormányzó Recep Tayyip Erdogan indulni kíván az elnökválasztáson. Törökországban az elnöki tisztség elsősorban protokolláris jellegű, de a törökországi világi rendszer jelképe. A rendíthetetlen világi nézeteiről ismert Ahmet Necdet Sezer elnök májusban vonul vissza, utódját a parlament választja meg, amelyben Erdogan pártjának képviselői vannak többségben.
2002-ben történt hivatalra kerülése óta Erdogan több alkalommal is kiváltotta a világi rendszer híveinek aggódását, így amikor felszólalt a fejkendő viselésének tilalma ellen a közhivatalokban és iskolákban, illetve amikor támogatásáról biztosította az egyházi iskolákat. A házasságtörést is törvényben kívánta büntetni, csak az Európai Unió fokozott nyomására visszakozott. A volt alkotmánybíró Sezer rekordszámú törvényt vétózott meg, amelyek sértették a világi alkotmányt, és megakadályozta, hogy iszlámbarát jelöltek kerüljenek számos fontos közszolgálati tisztségbe.
A tüntetők szombaton ugyanakkor tiltakoztak azok ellen az uniós követelések ellen, hogy biztosítsanak szélesebb körű kulturális jogokat a kurdoknak és más vallási vagy etnikai kisebbségeknek. Ráadásul az európai uniós csatlakozás támogatottsága 50 százalék alá esett vissza Törökországban - amit sokan az EU gyakori bírálatának és a végtelennek tűnő reformköveteléseinek tudnak be -, s úgy vélik, hogy mindez a nacionalisták és az iszlámisták kezére játszik.
Az Európai Bizottság a jövő héten várhatóan erősen bíráló országjelentést tesz közzé Törökországról, amelyben a politikai reformok késlekedésével vádolja Ankarát és jelentős javulásokat követel 2007-ben, ha Törökország fenntartja csatlakozási szándékát. A jelentéstervezet, amely szerint Törökország nem tesz eleget a minimális emberi jogi normáknak, a szólásszabadság, a nők és a szakszervezetek jogai, valamint a hadsereg feletti civil ellenőrzés területén meglévő problémákat emeli ki.