Az ünnepség fényét az tompította, hogy a lengyel kormány ugyanakkor magyarázatot követelt a Lockheed Martintól a gépek Lengyelországba szállítása közben keletkezett problémákra. Hétfőn mind a négy gépnek vissza kellett fordulnia technikai problémák miatt, majd amikor újra útnak indultak, újabb problémák adódtak, s két gép kénytelen volt leszállni egy izlandi támaszponton. A lengyel sajtó tudni véli, hogy az üzemanyag légi utántöltésében és a helymeghatározó rendszer működésében merültek fel hibák.
Az előző, baloldali lengyel kormány 2002 decemberében döntött az F-16-osok mellett. A lengyel légierő korszerűsítésére kiírt pályázaton a svéd-brit BAE Systems-SAAB és a francia Dassault Aviation cég versengett az amerikai repülőgépgyártóval. Az előbbi Jas-39 Gripen gépeit, az utóbbi pedig Mirage 2000-5 típusú modelljét kínálta eladásra. A vesztesek - főleg a franciák - azzal vádolták Varsót, hogy politikai megfontolásokból részesítette előnyben amerikai szövetségesét európai partnereivel szemben. Amerikai részről nagyra értékelték a döntést, és úgy vélekedtek, hogy az tovább erősíti a máris szoros amerikai-lengyel kapcsolatokat.
Varsó 3,5 milliárd dollárt fizet a Lockheed Martinnak az ügylet keretében. Az év végéig összesen nyolc gépet vehet át. Noha 2008 végéig megérkezik az összes megrendelt gép, teljes hadrendbe állításuk nem várható 2010-nél korábbra, hiszen ki kell képezni a pilótákat és a műszaki személyzetet. A lengyel légierő - a tervek szerint 2012-ig - teljesen megválik szovjet gyártmányú MiG harci gépeitől.