Kizártak két magyar oktatók a kolozsvári egyetemről hétfőn, mert múlt héten önkényesen magyar nyelvű táblákat helyeztek el az egyetem épületeiben. Az akcióval arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a többnyelvű oktatás ellenére (románul, magyarul és németül is tartanak órákat) nincsenek magyar karok, illetve állításuk szerint magyar feliratok sem.
Hantz Péter és Kovács Lehel kizárásáról az egyetem szenátusa döntött, a kizárás körülményei homályosak. A 110 tagú testület mindössze 9 tagja - köztük egy román oktató - ellenezte a kizárást rövid vita után, igaz, az érintettek a Szabadság című kolozsvári lapnak azt mondták: a szenátus román vezetője csak azt kérdezte meg, hogy ki nem ért egyet a kizárással, arra már nem volt kíváncsi, hogy ki tartózkodik a döntés ellen. Pedig - állítják az oktatók - elképzelhető, hogy a többség tartózkodott volna.
Ezzel szemben az egyetemi szenátus közleménye azt állítja, a magyar oktatók elsöprő többsége is egyetértett a szankcióval, amit az EU szellemiségével összeegyeztethetetlen etnikai konfliktus gerjesztése és az egyetemről szóló hazugságok folyamatos terjesztése miatt szabtak ki - írja a Szabadság. A szenátus kifogásolta indoklásában, hogy a kizárt oktatók sértő kijelentéseket tettek az egyetem tanáraira - többüket javíthatatlan nacionalistának nevezték -, illetve a táblák kihelyezésével fizikai agressziót alkalmaztak.
A szenátusi indoklást támasztja alá, hogy a testület vezetője korábban felhatalmazást kapott az egyetem igazgatótanácsától is arra, hogy törvényesen fellépjen a két magyar oktató akciója ellen. Az egyetem egyik magyar vezetője szerint azonban a kizárás lehetősége fel sem merült. Az egyetem egyik magyar tanára szerint ráadásul a szenátus napirendjén nem szerepelt a kizárás, azt az ülés kezdete után szavaztatta meg a testület román elnöke. Salat Levente rektorhelyettes pedig a Szabadságnak azt nyilatkozta: a magyar oktatók nem értenek egyet a döntéssel, és úgy vélik, ha az egyetem teljesítette volna a többnyelvű feliratozásra vonatkozó régebbi kéréseiket, nem következett volna be a mostani eset sem.
A kizárt oktatók azt is kifogásolják, hogy a szenátus szerintük a döntés előtt nem kérte ki az egyetem etikai bizottságának véleményét. Az etikai bizottság ugyanis korábban már foglalkozott az üggyel és akkor egyiküket felmentették - írja a Szabadság.
A két kizárt adjunktus a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője. Az egy éve alapított BKB az 1959-ben megszüntetett Bolyai Egyetem visszaállítása mellett azért küzd, hogy a most működő egyetemen hozzanak létre önálló magyar karokat. A két kizárt magyar oktató jogi lépéseket helyezett kilátásba a döntés ellen, amennyiben erre a román munkajogi törvény lehetőséget biztosít.