Tart a táliboktól a nehezen frissülő NATO

Miközben sikerült megegyezni új NATO-tagok és partnerek meghívásáról, valamint bejelenteni, hogy harcra készek a NATO gyorsreagálású erői, Afganisztán kérdésében megosztottak voltak a katonai szövetség tagjai rigai csúcstalálkozójukon. A nézeteltérés azon alakult ki, hogy szélesebb körben is bevessék-e az országban állomásozó csapatokat a tálibok ellen.

Francia-, Német-, Spanyol- és Olaszország húzódózik attól, hogy feloldják az Afganisztánban állomásozó NATO-erőkre vonatkozó bevetési korlátokat. Erre George Bush amerikai elnök kérte a NATO vezetőit. A négy európai ország végül kelletlenül egyezett bele a katonai szövetség Rigában folyó csúcstalálkozóján, hogy módosítsák a NATO-csapatok bevetési módját, vagyis azt, hogy hol és hogyan harcolhatnak.

Csupán abba egyeztek bele, hogy csakis különösen veszélyes helyzet esetén küldenek segítséget az ország déli, táliboktól zsúfolt térségeibe. Megfigyelők szerint azonban így is szélesebb körben lesz bevethető az országban állomásozó 32 ezer fős erő kétharmada. A NATO vezetői ugyanakkor optimisták az afganisztáni küldetés sikerével kapcsolatban, Jaap de Hoop Scheffer főtitkár például "mission possible"-nek (körülbelül: kivitelezhető küldetés) nevezte a hadműveleteket.

A NATO-csapatok szélesebb körben való bevetését többek között a hollandok, a románok és kisebb államok, mint például Szlovénia és Luxemburg támogatja. Több tagállam ugyanakkor abba is belement, hogy több erőt küldjön a belső harcok dúlta országba. Az afganisztáni fegyveres konfliktusok legjava a hollandoknak, az amerikaiaknak, a briteknek és a kanadaiaknak jut - írja a BBC News.

Új meghívottak

A rigai NATO-csúcson ugyanakkor egyetértés volt a tagállamok között abban, hogy meghívják Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót a szövetség Partnerség a Békéért együttműködésébe, egyben bejelentették azt is, hogy újabb országokat hívnak meg a NATO-ba. Ők 2008-ban csatlakozhatnának a szövetséghez. A lépés változást jelent a NATO politikájában. Korábban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és különösen Hollandia ragaszkodott ahhoz a feltételhez Szerbia és Bosznia-Hercegovina esetében, hogy bizonyítsák be: megtesznek mindent az 1992-95-ös boszniai háborúban elkövetett háborús bűnökkel vádolt személyek felkutatására.

A NATO-tagságra aspiráló Horvátország, Macedónia és Albánia, illetve a békepartnerségre jelentkezett Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina meghívásának egyik fő szószólója Magyarország volt. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök beszédében a NATO szavahihetőségével és azzal érvelt a partnerség és a tagság mellett, hogy ezzel biztonságosabbá válik a térség.

Lassan állt fel a gyorsreagálású erő

A csúcstalálkozón azt is bejelentették, hogy új korszakba lépett a NATO katonai reformja, miután teljesen harcra képesnek nyilvánították a katonai szövetség új "elithaderejét", a NATO Reagáló Erőt (NRF). A 25 ezer fős, saját légierővel és haditengerészettel rendelkező alakulat létrehozását a szövetség 2002-es prágai csúcsértekezletén döntötték el. Az NRF egyfajta "válságkommandó" lesz, célja pedig, hogy sebészeti pontosságú beavatkozásokat hajtson végre bárhol a világban, és terrorista kiképzőtáborok felszámolásától, hagyományos erőkkel folytatott helyi konfliktusok megfékezéséig vagy természeti katasztrófák utáni segítségnyújtásig számtalan feladattal legyen képes megbírkózni - a NATO tervei szerint.

A tagállamok annak idején úgy döntöttek, hogy a teljes haderőnek 2006 őszére kell harckésszé válnia, de ez csúszott, mert a jövő januártól készültégbe álló nyolcadik, majd a fél év múlva esedékes kilencedik váltásnál még mindig komoly lyukak voltak az állománytáblában, mivel a tagállamok nem adták össze a szükséges alakulatokat.

Szakértők szerint azonban hiába a diadalmas bejelentés a szimbolikus kérdésben, a siker lehet hogy csak átmeneti. Az NRF ugyanis féléves váltásokból áll, s ha most összejött is a következő év két váltása, nincs garancia arra, hogy később nem lesznek ismét hiányok a felajánlásoknál. Magyarország - mint Havril András vezérkari főnök két hete Brüsszelben jelezte - a januárban készültségbe lépő nyolcadik váltásba több mint 200 embert, köztük egy teljes lövészszázadot ad.

MTI/[origo]