A kilenc éves Prijankot és hatéves öccsét, Pursottamot pár hónapja tanácsolták el az indiai Kutch egyik diákotthonából. Pedig a két, gyakorlatilag árva fiú - anyjuk meghalt a AIDS-ben, apjuk pszichiátriai kezelésre szorul, rokonaiknak nem kellettek - nem követett el semmit. Bűnük mindössze annyi volt, hogy kiderült: ők is fertőzöttek.
A két árva, és a vidéken élő, ugyancsak fertőzött Ramesh példája - akit falubelijei elzavartak a településről, és most egy fa alatt él egymagában, két gyerekét idős szülei gondozzák - jól mutatja, miképp viszonyul az indiai társadalom a betegséghez.
Pedig Indiában él a legtöbb AIDS-es a világon, számuk több mint Magyarország lakosságának fele: 5,7 millió. Csakhogy a hatalmas, több mint egymilliárd lakosú országban szinte elvész ez a szám, az AIDS-esek aránya alig 0,9 százalék. Ez talán azt is megmagyarázhatja, miért nem tudnak szinte semmit a betegségről maguk, az indiai parlamenti képviselők sem. Egy felmérés szerint kétharmaduk azt hiszi például, hogy úgy is el lehet kapni az AIDS-et, ha felveszik a fertőzött személy ruháit. Ehhez képest ugyanakkor, a mumbai prostituáltak 90 százaléka tisztában van azzal, miként terjed a vírus.
Ők azok, akiket a legtöbb helyi AIDS-megelőző program is céloz: arról igyekeznek meggyőzni őket, hogy vegyék rá klienseiket az óvszer használatára. A betegség ugyanis a prostituáltak, szegény vándormunkások, és a munkások házastársainak háromszögében terjed leginkább. Csak ebben az esetben várható, hogy jelentősen csökken az új fertőzések, illetve a betegségbe, becslések szerint évente belehaló 400 ezer ember száma.
Az óvszerhasználat népszerűsítése már hozott is pozitív eredményeket, ám ez egyelőre, csak az ország déli részén érezteti hatását, főleg a nők körében. Csakhogy északról nincsenek biztató adatok. A Center for Global Health Research szerint sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni itt is, ám nem csak a heteroszexuális prostituáltak, hanem a férfiakkal szexuális kapcsolatba kerülő férfiak körében is folytatni kell a megelőző kampányt. A homoszexuális közösséghez tartozó férfiak eleve ki vannak téve a társadalmi előítéleteknek, sorsuk - ha megkapják a fertőzést - csak még rosszabbra fordul.
Civil szervezetek elismerően szólnak az új indiai, állami AIDS-programról, amelynek során 2,5 milliárd dollárt költenek a következő öt évben a megelőzésre és a kezelésekre, ám sokan kétségesnek tekintik a végrehajtás hatékonyságát. Pedig az ENSZ arra figyelmeztet, hogy 2007 lesz a fordulópont a betegség elleni küzdelemben. Ha rossz felé billen a mérleg, akkor 5-10 éven belül az AIDS-esek aránya elérheti a 3 százalékot a lakosságon belül. Ez több mint háromszorosa a jelenlegi aránynak, és több tízmillió beteg embert jelent.