14 milliárdos a háborús kár Szarajevóban

Egy a héten nyilvánosságra hozott tanulmány szerint 1992 és 95 között a boszniai fővárosban, Szarajevóban mintegy 14 milliárd eurós kárt okoztak az ostromló szerb csapatok, a boszniai szakértőkből álló kutatócsoport 1996 óta különböző vállalatok, intézmények és az ostrom túlélőinek segítségével átfogó kutatást folytatott a témában.

Az elkészült anyag Szarajevó három és féléves ostromának időszakát vizsgálta, ami alatt a főváros ért tüzérségi tűz során válogatás nélkül pusztítottak az ostromlók, többek között szállodákat, gyárakat, lakóházakat, hírközlő állomásokat romboltak porrá, a harcok során 19000 személy halt meg, az áldozatok 10 százaléka gyerek volt.

A kutatócsoport vezetője, Duljko Hasic szerint nem a végleges számokat tartalmazza a tanulmány, mivel csak a közvetlen károkat összesítették, azonban nem vizsgálták meg a háború közvetett hatásait, például a külföldi piacok elvesztését, komoly üzleti szerződések felbontását és a termelés jelentős visszaesését. Nem vették bele a kutatásba a Nemzeti Könyvtár és a Keletkutatási Intézet felbecsülhetetlen és ritka könyvanyagának megsemmisülését sem.

A szakértők megállapítása szerint a boszniai gazdaság még legalább 50 évig érezni fogja a háború negatív hatásait. Az ország legjövedelmezőbb és legfejlettebb szektorai, a pénzügyi és banki, továbbá az ipari szenvedték el a legnagyobb károkat, mintegy 12 milliárd eurót. Egyes gyárakat és pénzintézeteket a földdel tettek egyenlővé vagy teljes egészében kiraboltak. Egy milliárd eurónyi kárt szenvedtek el a város oktatási intézményei és infrastruktúrája, míg másik egy milliárdot a kulturális, a sport valamint az egészségügyi intézmények.

A kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy nemcsak Szerbia és Montenegró felelősségét szükséges vizsgálni, hanem a nemzetközi közösségét is, mely éveken keresztül tétlenül nézt e az ország pusztulását és az elkövetett szörnyűségeket, aminek megakadályozásáért semmit nem tett.

Galántai Gábor