"Itt fekszik előttem" - készültség Irakban

Goerge Bush amerikai elnök üdvözölte Szaddám Huszein iraki exdiktátor felakasztását, ami szerinte fontos mérföldkő Irak számára. A brit és a francia kormány visszafogottan reagált, míg az Európai Unió finn elnöksége, Moszkva és India hibának nevezte Szaddám kivégzését. Irakban készültség van, reggel óta több merénylet is történt, miközben több helyen Szaddámmal szimpatizáló tüntetéseket tartottak.

"Szaddám teste itt fekszik előttem... Vége" - mondta a CNN-nek az iraki miniszterelnök egyik munkatársa Szaddám Huszein exdiktátor szombat hajnali kivégzése után nem sokkal.

Szaddám felakasztásának hírére állítólag több síiták lakta városban ünnepelni kezdtek az emberek. Az Irakban állomásozó amerikai csapatokat és a helyi rendfenntartókat a kivégzés után készültségbe helyezték, a világ minden pontján megerősítették az amerikai követségek védelmét.

A kivégzés után nem sokkal bomba robbant a főleg síiták lakta Kufa piacán, majd a nap folyamán több helyen is Bagdadban. A jelentések szerint az akciókban legalább 60-an meghaltak és több mint százan megsebesültek.

A szaddámi rendszerben uralkodó Baasz Párt nevében a volt diktátor kivégzésnek megbosszulására felszólító közlemény jelent meg szombaton a www.albasrah.net nevű, lázadókkal szimpatizáló internetes oldalon. A közlemény szerint Szaddám Huszein halálát "a közös ellenségen", a megszálló amerikaiakon és a többségében síiták lakta Iránon kell megtorolni. Az üzenetben ugyanakkor arra kérik a párt követőit, hogy ne bántsák iraki honfitársaikat, mert akkor "az Egyesült Államok és Irán eléri célját", és az ellenük irányuló szent háború polgárháborúvá fajul.

Mérföldkő, rászolgált, hiba

"Fontos mérföldkő" - ezekkel a szavakkal üdvözölte Szaddám felakasztását közleményében George Bush amerikai elnök. Bush szerint Irak Szaddám halála után újabb lépéseket tehet a demokrácia felé, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az exdiktátor halála nem fog véget vetni az erőszaknak. A CNN szerint Bush az akasztás idején aludt és nem is ébresztették fel a történtek miatt.

Több európai kormány visszafogott nyilatkozatban vette tudomásul Szaddám felakasztását. Margaret Beckett brit külügyminiszter szerint Szaddámot elszámoltatták legalább egy bűnéért. Beckett megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a brit kormány ellenzi a halálbüntetés alkalmazását, ezzel együtt azonban tiszteletben tartja az iraki döntést. Tony Blair brit miniszterelnök várhatóan nem ad ki külön nyilatkozatot Szaddám halála kapcsán.

Hasonlóan nyilatkozott a francia külügyminisztérium is, amely nyilatkozatában felszólította az irakiakat, hogy a jövőbe nézzenek mostantól - írja a BBC. A francia kormány szintén jelezte, hogy nem ért egyet a halálbüntetés alkalmazásával. Az európai nyilatkozatok visszafogottságának egyik oka az lehet, hogy az EU korábban az ítélet végrehajtásának felfüggesztését kérte.

Az Arab Liga szerint Szaddám kivégzésével tragikus véget ért a nevével fémjelzett rendszer. Alaa Rosdi, az Arab Liga főtitkárának szóvivője reményét fejezte ki, hogy az iraki exdiktátor felakasztása nem rontja a biztonsági helyzetet az arab országban. A szóvivő azt hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni Irak egységét, és további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ország kilábalhasson a válságból.

A szunnita Szaúd-Arábia bírálta a síita vezetésű iraki kormányzatot, amiért Szaddám Huszeint az íd al-adha vallási ünnep idején és szaúdi megítélés szerint átpolitizált peres eljárásban hozott halálos ítélet alapján végezték ki. Az állami televízió műsorát megszakítva ismertetett egy közleményt, amely szerzője meglepetését és rosszallását hangoztatta, hogy az ítéletet az iszlám szent hónapok idején, az íd al-adha első napján hajtották végre.

Szaddám Huszein rászolgált a legsúlyosabb büntetésre - kommentálta a volt iraki elnök kivégzésének hírét szombaton a magyar külügyminisztérium szóvivője az MTI-nek. Polgár Viktor szerint néhány bűncselekményéért a bíróság előtt, normális jogi eljárásban mondták ki a bűnösségét. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "a magyar jogrend az európai értékekkel összhangban nem fogadja el a halálbüntetés semmilyen formáját sem".

Az indiai kormány ugyanakkor csalódottságának adott hangot a volt iraki elnök kivégzése miatt - írja az MTI. India szerint a kivégzés elmérgesítheti a felekezeti erőszakot Irakban. Tragikus hibának minősítette Szaddám Huszein kivégzését Konsztantyin Koszacsov, az orosz duma külügyi bizottságának elnöke. Koszacsov szerint az ellentétektől szabdalt Irak a szétesés határára került.

Elítélte a volt diktátor kivégzését az Európai Unió soros, finn elnöksége. "Az Európai Unió mindig is ellenezte a halálbüntetés alkalmazását... és már az ítélet kihirdetése után közöltük, hogy ezt ebben az esetben sem szabad végrehajtani" - mondta Erkki Tuomioja finn külügyminiszter a francia hírügynökségnek nyilatkozva. A tárcavezető szerint "a kivégzés a megosztottság hordozójának bizonyulhat Irak jövőjére nézve, nem utolsósorban a súlyos bírálatok miatt, amelyek a per vezetésének módját érintették".

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szóvivője útján közölte, hogy "az Európai Unió elítéli a Szaddám által elkövetett bűnöket, de a halálbüntetést is". Terry Davis, az Európa Tanács főtitkárának nyilatkozata szerint "a halábüntetés kegyetlen és barbár intézmény", és az Európa Tanács felszólítja Irakot, törölje el azt, csatlakozva a civilizált és demokratikus országok többségéhez. Az Európai Unió véleményét osztja a Köztársasági Elnöki Hivatal is - közölte Wéber Ferenc sajtófőnök. A KEH egyetért a finn külügyminiszterrel abban, hogy a halálbüntetést "ilyen súlyos bűncselekmények esetében sem lett volna szabad végrehajtani, noha nem fér kétség Szaddám Huszein bűnösségéhez".

Ugyancsak elítélte Szaddám Huszein kivégzését a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet. Mint Richard Dicker, a HRW illetékese közölte, a volt iraki diktátor bűnei nem igazolhatják a kivégzést, amelyet egy "mélységesen szabálytalan" perben hozott halálos ítélet nyomán hajtottak végre. Ugyanez az álláspontja az Amnesty International nevű emberi jogi szervezetnek is. Az AI közleménye szerint emellett Szaddám Huszein kivégzése - mivel még több más vád alapján is folyt az eljárás ellene - súlyos csapás arra a folyamatra, amelynek célja a volt diktátor uralma alatt történtek feltárása.

Szaddámmal szolidáris tüntetők

Szaddám Huszein egyik lánya, Ragad is részt vett hétfőn egy tiltakozáson, amelyet az egykori iraki elnök kivégzése miatt rendeztek a jordániai fővárosban, Ammánban. A Szakmai Társulások nevű, 14 szakmai szervezetet - köztük az orvosokét, a mérnökökét és a jogászokét - tömörítő helyi szervezet kezdeményezte a tiltakozó akciót a szombaton reggel végrehajtott kivégzés miatt. Ragad Huszein röviden üdvözölte a megmozdulás részvevőit, és köszönetet mondott nekik az apja iránt tanúsított együttérzésükért, szolidaritásukért.

A Szaddám Huszein hatalmának 2003 áprilisi megdöntése óta Jordániában élő Ragad szervezte és ellenőrizte az apját védő ügyvédi csapat munkáját. A jordániai hatóságok azzal a feltétellel adtak neki letelepedési engedélyt, hogy nem folytathat politikai tevékenységet.

Mohamed al-Oran jordániai politikafejlesztési miniszter is csatlakozott a tüntetőkhöz, de ő nem szólalt fel előttük. Jelen volt a megmozduláson a jordániai parlament több képviselője, és részt vettek jó néhány ellenzéki párt, köztük több iszlámista párt vezető személyiségei is. A tüntetők Szaddám Huszein portréi alatt Amerika-ellenes jelszavakat skandáltak.

Újabb tüntetéseket és gyászünnepségeket rendeztek hétfőn Ciszjordánia több településén is az iraki exelnök halála kapcsán. Mintegy ötszázan vettek részt a Hebron melletti Halhoulban a Szaddám Huszein emlékére rendezett gyászünnepségen. A megmozdulás tüntetésbe torkollott, amelyen amerikai és izraeli zászlókat égettek a részvevők. Az Amerika-ellenes és Izrael-ellenes jelszavakon kívül a tüntetők átkozták Iránt és az iraki síitákat is. A Dzsenín melletti Jábed településen is hozzávetőleg félezer ember vett részt a kivégzett iraki exállamfő tiszteletére rendezett emlékmenetben.

A palesztin területek lakossága a bőkezű adományozót és a palesztin ügy következetes szószólóját látja a kivégzett exdiktátorban, akit a Nyugat, Irán, az iraki síiták és kurdok véres kezű zsarnokként emlegetnek. Szaddám Huszein pénzsegélyekben részesítette az izraelieket támadó palesztin öngyilkos merénylők családjait, és azokat a palesztin családokat is, amelyeknek valamely tagja az izraeliekkel vívott harcokban esett el.