Tízezrek menekülnek Dél-Libanonból, Izrael mozgósít

Emberek tízezrei menekülnek dél-libanoni otthonaikból az állandósuló izraeli légitámadások miatt. Az ENSZ szerint az izraeli bombázások teljesen használhatatlanná tették az utakat és hidakat, ami nem csak a menekülést nehezíti meg, de a segély- és mentőcsapatokat is elzárja a legválságosabb országrészektől. Az éjszakai légitámadásokban 200 fölé emelkedett a hat napja trató közel-keleti konfliktus libanoni áldozatainak száma, a halottak többsége civil. A Hezbollah 15 észak-izraeli várost lőtt éjszaka és hajnalban, újabb áldozatokról nem érkezett jelentés. Az iráni Hezbollah is beleavatkozott az eseményekbe, a szervezet izraeli és amerikai célpontok megtámadásával fenyegetőzik.

"Jelenleg nem hiszem, hogy mozgósítanunk kellene nagyobb szárazföldi erőket Libanon ellen, de ha ezt kell tennünk, megtesszük" - jelentette ki az MTI szerint Mosé Kaplinszki tábornok, az izraeli vezérkari főnök helyettese. Kaplinszki szerint az izraeli hadseregnek számos lehetősége van arra, hogy meggyengítse a Hezbollah radikális gerillaszervezetet és egy ilyen akciónak részét képezheti egy nagyobb invázió is.

Egy készülő invázióra utalhat, hogy az izraeli hadsereg hétfőn szárazföldi akciókat is végrehajtott Dél-Libanonban, kedden hajnalban pedig újabb mozgósítást rendelt el. Több ezer katona indul Ciszjordániába, hogy az ott szolgáló csapatok bekapcsolódhassanak a Libanon elleni támadásokba.

A libanoni válság hét napja tart, ez idő alatt állandósultak a Libanon elleni bombázások és egyéb katonai akciók. A libanoni gerillák is több száz rakétával célozták meg az észak-izraeli településeket kisebb-nagyobb károkat és veszteségeket okozva.

Izraeli gépek kedden folytatták Bejrút síiták lakta külvárosainak bombázását, de hajnalban Bejrúttól északra eső területeket is lőttek. Leromboltak egy laktanyát, illetve támadtak egy dél-libanoni falut, az akcióban legkevesebb 13 civil is meghalt. Az izraeli légierő kilátásba helyezte egy teljes határfalu lebombázását, lakóinak kedd hajnalig adott időt a távozásra.

Újabb támadás érte a kelet-libanoni Bekaa-völgyben található Baalbek város lakott részeit is. Izraeli közlés szerint az akció során a Hezbollah egyik fegyverraktárát és rakétakilövő állomását is megsemmisítették.

Az ENSZ különmegbízottja szerint az ország déli részén humanitárius katasztrófa fenyeget, tízezrek menekülnek az állandósuló izraeli akciók elől. A hidak és utak bombázása megnehezíti az emberek menekülését és a segély-, illetve mentőcsapatok nem jutnak el a legszorongatottabb helyekre.

A hivatalos jelentések szerint libanoni oldalon 200 fölé emelkedett a hét napja trató konfliktus áldozatainak száma. Az izraeli akciókban főleg civilek vesztették életüket.

Cipi Livni izraeli külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy Izrael libanoni offenzívája meggyengítette a Hezbollahot és lehetőséget teremtett a bejrúti kormány számára teljes szuverenitása gyakorlásához. Az izraeli részről a konfliktus felelősének tartott Hezbollah, mindössze három embert veszített. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője bejrúti látogatása után szintén úgy nyilatkozott, hogy a Hezbollahot kevéssé érintik az izraeli támadások.

A Hezbollah gerillái délután, majd éjszaka is lőtték Haifát. Találat érte Száfed városát is, ahol egy kórház mellett csapódott be a libanoni fegyveresek rakétája. Összesen 15 várost ért rakétatámadás libanoni oldalról. Áldozatokat nem jelentettek, de izraeli források több sérültről is beszámoltak. Izraeli oldalon 24 az áldozatok száma. Életét vesztette 12 civil is, köztük nyolcan egy Haifát ért támadásban haltak meg.

Hétfőn a Hezbollah kipróbált egy olyan rakétát is, amely izraeli becslések szerint 100-120 kilométeres távolságra is lecsaphat, így veszélyeztetheti Tel-Avivot is. A kísérlet azonban sikertelen volt, a rakéta nem sokkal felszállás után a földbe csapódott.

Ködös nyilatkozatok

Egyre szaporodnak a különös nyilatkozatok is a libanoni válság kapcsán. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök például kijelentette: "nem keressük a háború vagy a nyílt konfliktus lehetőségét, de ha bármelyik bekövetkezik, akkor nem fogunk megrémülni a helyzettől". Nem ez volt az első alkalom, hogy egy izraeli vezető óvatoskodva fogalmaz a libanoni helyzetet illetően. Korábban a vezérkeri főnök mondta azt, hogy Libanonban mély válság van ugyan, de háború még nincs.

Ugyan a libanoni hadsereg eddig valóban nem avatkozott be az eseményekbe látványosan, a helyzet mégis sokkal inkább emlékeztet háborúra vagy nyílt konfliktusra, mint bármi másra. Libanon teljes légi és tengeri blokád alatt áll. Izrael az ország minden része ellen intézett már támadásokat, a stratégiai célpontok, utak, hidak sehol nincsnek biztonságban.

Még nem háború

Nem képesek felhagyni a tétlenkedéssel a nagyhatalmak sem, így hét nap alatt egyetlen olyan javaslat sem látott napvilágot a részükről, ami a helyzet, akár Izrael, akár Libanon számára elfogadható megoldását segítené. Az ENSZ Biztonsági Tanács ismét tanácskozott hétfőn este, de az ideiglenes tagokkal kiegészülő, 15 fős testület megint nem tudott megegyezni a helyzet megítélését illetően, ezért úgy döntött, értékelésével megvárja, amíg az ENSZ megbízottja visszatér a térségből és jelentést tesz tapasztalatairól.

Bár több európai ország vezetése korábban élesen bírálta Izrael túlzónak tartott fellépését, hétfői ülésükön már az EU külügyminiszterei is kevésbé egyértelmű hangot ütöttek meg. A 25-ök külügyminiszterei felszólították mindkét oldalt a térség békéjét és stabilitását komolyan veszélyeztető ellenségeskedés befejezésére. A külügyminiszterek ugyanakkor azt is megállapították, hogy a konfliktus kirobbanásában felelős a Hezbollah, Izrael viszont aránytalanul nagy erővel vágott vissza.

Az MTI szerint a tanácskozáson többen azt javasolták, hogy az EU követeljen azonnali tűzszünetet. A magyar külpolitika alapvetően osztja az uniós álláspontot, bár Göncz Kinga külügyminiszter hétfőn, Brüsszelben az MTI szerint azt mondta: Izraelnek joga van megvédenie magát, de ennek úgy kell történnie, hogy el lehessen kerülni a konfliktus eszkalációját, ami erősen emlékeztet az amerikai diplomácia állásfoglalásaira.

A libanoni konfliktus azután robbant ki, hogy a Hezbollah elrabolt két izraeli katonát. Kiadásukért cserébe izraeli börtönökben raboskodó palesztin és libanoni foglyok szabadon bocsátását kérték. Izrael visszautasított mindenféle tárgyalást és hadműveleket indított Libanon megtörésére.

Amerikát is fenyegeti az iráni Hezbollah

Késznek mondta magát kedden amerikai és izraeli célpontok támadására bárhol a világon az iráni Hezbollah, amely az azonos nevű libanoni gerillaszervezettel vállal ideológiai közösséget. "Kétezer önkéntes jelentkezett tavaly óta" - mondta egy szóvivőjük, Modzstaba Bigdeli telefonos nyilatkozatában. Az iráni Hezbollah azt állítja, hogy kész ezeket az önkénteseket a világ bármely pontjára kiküldeni amerikai és izraeli érdekeltségek ellen, "csak a legfelsőbb (vallási) vezető jelzésére várnak". "Ha Amerika harmadik világháborút akar, mi készen állunk" - tette hozzá a szóvivő.