Martti Ahtisaari finn ENSZ-megbízottnak kevéssel a január 21-re kitűzött szerbiai választások után kellene előterjesztenie a koszovói státustárgyalásokról készítendő jelentését, amelyben javaslatot tesz a világszervezetnek Koszovó jövendő státusára. Boris Tadic szerb elnök kérte a múlt héten, hogy halasszák el a döntést legalább addig, amíg megalakul az új szerb kormány. A koszovói albán többség viszont, amely azt akarja, hogy a tartomány függetlenné váljék Szerbiától, türelmetlenül sürgeti a döntés meghozatalát.
Solana a hét elején megvitatta az Egyesült Államokban Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel a döntéshozatal időzítését, és egyetértett az amerikai diplomácia vezetőjével abban, hogy nincs helye újabb halasztásnak, hiszen az eredeti tervek szerint már tavaly meg kellett volna születnie a döntésnek - közölte Solana szóvivője.
Hasonlóképp foglalt állást a NATO-főtitkár szóvivője is. Mint mondta, az észak-atlanti szövetség, amely 17 ezer békefenntartó katonát állomásoztat Koszovóban, attól tart, hogy a döntés további halogatása destabilizálhatja a nyugtalan tartományt, s a feszültség kiéleződése alááshatja a rendezés folyamatát. Diplomaták szerint valószínű, hogy a volt finn elnök, Ahtisaari Koszovó függetlenné válására tesz javaslatot, de azt is indítványozni fogja, hogy az EU és a NATO egy ideig gyakoroljon felügyeletet a független Koszovó fölött.
Tadic azt mondta a múlt héten, hogy ha rögtön a választások után napvilágra kerül egy Szerbia számára kedvezőtlen javaslat, az hosszú időre csődbe juttathat minden kormányalakítási kísérletet. Névtelenül idézett diplomaták azt mondták nyugati tudósítóknak, hogy néhány európai ország - köztük Magyarország, Románia, Görögország és Spanyolország - hajlik Tadic érvének megfontolására.