A 64 éves Milosevicet Szarajevó lövetésekor az emberiesség elleni bűntettekkel, a hadi jog megsértésével vádolják. Dragomir Milosevic a boszniai főváros 44 hónapig tartó ostromának egy szakaszában, 1994 augusztusától 1995 novemberéig volt a boszniai szerb hadsereg szarajevó-romanijai hadtestének a parancsnoka; az ostromot e hadtest végezte. A tábornok 2004 decemberében önként adta fel magát a hágai törvényszéknek, s előzetes meghallgatásakor ártatlannak vallotta magát.
Dragomir Milosevic előtt Szarajevó ostromáért már felelősségre vonták Stanislav Galicot, aki 1994 augusztusa előtt volt az említett hadtest parancsnoka. Galicot 2003-ban húsz év börtönbüntetésre ítélték, amelyet az ügyészség fellebbezése nyomán tavaly novemberben életfogytiglani szabadságvesztésre súlyosbítottak.
Egy szarajevói piac ellen intézett támadás áldozatai
Alex Whiting hágai ügyész a per megkezdésekor a törvényszék előtt hangsúlyozta: Szarajevó esetében egy túlerőben lévő hadsereg gránátvetői és orvlövészei kérlelhetetlenül zúdítottak tüzet egy városra, ahol még a mindennapi tennivalók elvégzése is életveszélyes feladattá vált, állandó megfélemlítésnek téve ki a polgári lakosságot.
Szarajevó szorongatott helyzete az 1992-95-ös boszniai háború szinonimájává vált: a világ a televíziók képernyőjén keresztül követte nyomon, hogy a szerb erők a Szarajevót övező magas hegyekről miként zúdítottak záporozó gránát- és puskatüzet a városra.