A spanyol rendőrség letartóztatta Isabel Perónt

A spanyol rendőrség letartóztatta pénteken Madridhoz közeli otthonában Isabel Perón argentin exelnököt, miután egy argentin szövetségi bíró elfogatóparancsot adott ki ellene az elnöksége (1974-76) idején eltűnt egyik ellenzéki ügyében folytatott vizsgálat keretében - közölték rendőrségi források. A spanyol legfelsőbb bíróság péntek este a volt argentin elnök feltételes szabadlábra helyezését rendelte el - közölték igazságügyi források.

Az elfogatóparancsot az Héctor Fagetti Gallego baloldali ellenzéki eltűnése ügyével foglalkozó Raúl Héctor Acosta argentin bíró írta alá. A politikus egy hónappal az Isabel Perónt a hatalomból elmozdító 1976 márciusi államcsíny előtt tűnt el.

Az argentin igazságszolgáltatás egyidejűleg vizsgálatot folytat az 1976 márciusában feloszlatott, röviden csak Három A-ként (Alianza Anticomunista Argentina) emlegetett osztag ügyében is, amelyet azzal vádolnak, hogy Juan Perón (1973-1974) és özvegye, Isabel (Maria Estela Martínez de Perón) elnöksége (1974-1976) alatt legkevesebb 1500 gyilkosságot követett el.

Isabel Perónt a fővárostól nyugatra fekvő Villanueva de la Canada városban tartóztatták le, és a madridi felsőbíróságra szállították - közölték a nyilatkozó rendőrségi források. Norberto Oyarbide argentin bíró november végén kérte Spanyolországtól Rodolfo Almirón volt rendőrfőnök, Isabel Perón egykori jobbkeze kiadatását, aki a Három-A vezetőségének is tagja volt.

Buenos Airesben a héten őrizetbe vették az 1970-es években elkövetett gyilkosságokban való részvétellel gyanúsított Juan Ramón Morales volt rendőrfelügyelőt, egy szélsőjobboldali mozgalom egyik vezetőjét.

Isabel Perón férjének, Juan Perón elnöknek a halála (1974) után átvette az államfői tisztséget. 1976 március 24-én a hadsereg vértelen puccsal megbuktatta őt, utána öt évig házi őrizetben tartotta, majd Spanyolországba száműzte. Azóta is Spanyolországban él.

Argentínában mintegy 13 ezer embert tartanak nyilván hivatalosan eltűntként vagy a hét évig tartó katonai diktatúra halálos áldozataként. Egyes emberi jogi csoportok szerint a diktatúra halálos áldozatainak tényleges száma közelebb áll a 30 ezerhez.