Megkezdődtek a szerb parlamenti választások

Megkezdődtek vasárnap Szerbiában a parlamenti választások. A jelenlegi parlament nem töltötte ki a teljes mandátumát, a választásra azért kerül sor, mert a most leköszönőben lévő parlamentet pedig még a milosevici korszakban választották meg. Az [origo] helyszíni riportokban számol be a szerbiai eseményekről.

Szerbiában vasárnap megkezdődtek a parlamenti választások, a szavazók 250 képviselői hely sorsáról döntenek. A 8441 szavazókörben - amelyek közül 58 külföldön, 34 különböző országban működik - 6 652 105 választásra jogosult szerb állampolgár adhatja le a voksát. A szavazók csak jelöltlistákra voksolhatnak, amelyekből húsz van.

A listákat huszonhét párt - vannak köztük olyanok is, amelyek négyes koalíciót alkotnak - és választási mozgalom állította, 3799 jelölt nevét tüntetve fel rajtuk. A húsz listának csak a feléről feltételezhető, hogy eléri a parlamentbe jutáshoz szükséges eredményt.

A biztos nyertesek között lesznek nagy valószínűséggel a nemzeti kisebbségeket képviselő pártok (a Vajdasági Magyar Szövetség és a két kis magyar párt alkotta Magyar Összefogás Koalíció, két albán párt koalíciója, illetve a dél-szerbiai muzulmán bosnyákokat képviselő párt), mivel velük szemben a szerb választási törvény pozitív megkülönböztetést alkalmaz. A szavazók számától függően nekik 12-16 ezer érvényes szavazat is elég lesz egy képviselői helyhez. A szerb pártoknak viszont a parlamentbe jutáshoz át kell ugraniuk az 5 százalékos szavazatküszöböt, amire 5-6-nál több szervezet valószínűleg nem lesz képes.

Helyszíni tudósítónk ugyanakkor azt tapasztalta a vajdasági magyarok körében, hogy az elégedetlenség, a kevés munkalehetőség ellenére sokan mégis szerb pártokra szavaznak, mert nem nézik jó szemmel, hogy - mint mondják - sok helyi magyar vezető csak a zsebét tömi. (Erről részletesebben itt olvashat.)

Igaz, hogy a jelenlegi választás csak három évvel követi a 2003 december végén megtartott előzőt, s a parlament mandátuma négy évre szól, Szerbiában mégsem beszél senki előrehozott választásokról. A hivatalos indoklás szerint azután írták ki, hogy ősszel népszavazáson jóváhagyták az új alkotmányt, amely lezárta az előző, milosevici korszakot. A most leköszönőben lévő parlamentet pedig még abban választották meg, így természetes, hogy teljes mandátumának kitöltése előtt újat válasszanak helyette.

MTI/[origo]