Felemelt és levágott kezekről szól a gyémántbiznisz

Az örök szerelem jelképének is tekintett gyémántról alkotott idillikus képbe rondít bele a hazai mozikban csütörtökön bemutatásra kerülő Véres Gyémánt című film. A nagy drágakőkereskedők a jól menő üzletet féltik az afrikai polgárháborúk és a gyémántok kapcsolatát boncolgató romantikus drámától, és váltig bizonygatják, hogy a véres drágakövek ügye már rég a múlté. Pedig nemzetközi szervezetek szerint ma sem tiszta a helyzet, és sok embert kizsákmányolnak a gyémántos cégek. Olvassa el összeállításunkat, amiből kiderül az is, hogyan lett kitüntető szerepe a kezeknek a drágakövek történetében.

"A gyémánt örök"
a drágakő 1947-ben kitalált reklámszlogenje

Minden idők egyik legsikeresebb és legújszerűbb reklámkampányának tartják - legalábbis a Wikipedia szerint - a De Beers gyémántkereskedő társaságnak a 20. század közepén indított hirdetési akcióját. A kampány hatására felvirágzott az észak-amerikai gyémántkereskedelem, és új piacok nyíltak a világ máig legnagyobb drágakő-kereskedőcége számára, még olyan országokban is, ahol nem volt nagy hagyománya a gyémántékszerek viselésének.

A megbízott reklámcég a kereskedőtársaság neve helyett magát a terméket, a gyémántot népszerűsítette. Elsősorban a szerelem és az odaadás jelképeként azonosították, és ennél fogva a jegygyűrűk legideálisabb kövének állították be. Sikerrel bővítették a kövekkel ékesített gyűrűkhöz kapcsolható fogalmakat: "az örökkévalóság gyűrűje", amely a folyamatos ragaszkodást és megbecsülést, a "trilógia" gyűrű, ami egy emberi kapcsolat múltját, jelenét és jövőjét, vagy a "jobbkezes gyűrű", amely a követ magának vásárló nő függetlenségét jelképezi.

Sikeresen aknázták ki a hírességek és az arisztokraták gyémánt iránti rajongását. Nincs jelentősebb zenei, filmes esemény - fesztiválok, díjátadók, díszbemutatók - a drágakövek csillogása nélkül, de előszeretettel villogtatják szikrázó csecsebecséiket a gettóban felnőtt fekete amerikai rapperek is.

Emeld fel a kezed - ha még van

A kampány máig tart: az amerikai gyémántipar egyik legújabb kezdeményezése az "Emeld fel gyűrűs jobb kezedet Afrikáért". Ennek keretében 10 ezer dollárt ajánlanak fel minden egyes, jelentősebb amerikai kulturális eseményen - beleértve az Oscar-gálát is - felemelt gyémántos jobb kéz után afrikai jótékonysági szervezeteknek. Azok a híres nők, akik így tesznek a Golden Globe-on, az Emmy-díjátadókon vagy az Oscar-gálán, maguk dönthetik el, hogy a Gyémánt Információs Központ (Diamond Information Center - DIC), mely szervezetnek utalja a jelzett összeget.

Ebbe az idillikus, romantikus képbe rondít bele a hazai mozikba a héten megérkező Blood Diamond című film, amelynek készítői a véres fegyveres viszályokat tápláló gyémántok nyomába eredtek. A Leonardo DiCaprio főszereplésével készült film a '90-es években dúlt Sierra Leone-i polgárháborúba kalauzol el, amelyet szinte teljes mértékben a feketén kitermelt és csempészett gyémántokból finanszíroztak. Ezek a drágakövek aztán elsősorban a nagy kereskedőcégeket gazdagították.

Nem véletlen tehát, hogy Edward Zwick, a film rendezője hevesen kikelt a kézfelemelős akció ellen, amelyet egyszerűen "ízléstelennek" és "jótékonysági megvesztegetésnek" nevezett. Zwick különösen azt tartotta ironikusnak, hogy a Sierra Leone-i lázadók előszeretettel vágták le az emberek kezét, hogy ne tudják többé felemelni, és ne tudjanak vele szavazni.

A rendező szerint "kolosszális tudatlanságra ás nagyfokú közönyre" vall, hogy ezzel a kézfelemős akcióval akarják csökkenteni azt az esetleges kárt, amit a film okozhat a gyémántüzletnek. A DIC szóvivője tagadta, hogy a kampánynak bármi köze lenne a filmhez, és megjegyezte, szerinte a rendező nyilatkozatával gyakorlatilag azok megsegítése ellen szólt, akiknek érdekét filmjével szolgálni szeretné.