Visszasírják a misztikumot a háborúra készülő jakuzák

Egy fényes nappal, Tokió egyik legforgalmasabb pontján végrehajtott kegyetlen leszámolás jelzi, hogy egyre közeleg a Japánban évek óta várt jakuzaháború. A harc a japán főváros ellenőrzéséért folyik, a tokiói alvilágra a Jamagucsi-gumi, a világ legnagyobb bűnszervezete akarja rátenni a kezét. Bár a rendőrség igyekszik harcolni a félig nyilvános, félig üldözött jakuzák ellen, a klánok egyre erősödnek és egyre több követőt gyűjtenek maguk köré. Vonzerejük a pénz és közösség: az üzlet hi-tech, a szervezet a kőbe vésett tradíció.

Hatalmas, elsötétített ablakú Toyota parkolt Tokió egyik főútján múlt hét hétfőn. Alig volt délelőtt 10 óra, amikor egy motor gurult mellé. A motoron két ember utazott, arcukat bukósisak takarta. A két motoros fényes nappal, 50-60 ember szeme láttára, Tokió egyik legforgalmasabb pontján három sorozatot eresztett az elsötétített autóba. A kocsi utasa meghalt.

Alig másfél órával később egy tokiói irodaházba eresztettek sorozatot ismeretlen tettesek, majd egész héten egy sor további lövöldözéstől volt hangos a japán főváros. A japán rendőrség szerint az erőszakhullám a japán alvilág évek óta küszöbön álló belháborújának előszele - írja a Japan Times.

Nem holmi jelentéktelen csetepatéról van szó. A feltételezések szerint a múlt heti gyilkosság a Jamagucsi-gumi számlájára írható. A közel 40 ezer aktív tagot számláló csoport nem csak Japán egyik legrégebbi tradicionális alvilági csoportja, jakuzaklánja, de a világ legnagyobb bűnszervezete is egyben.

Foglalkozása: jakuza

A klán a '80-as évek belháborúi és gyengekezű vezetői után az 1990-es években, Josinori Vatanabe vezetése alatt erősödött meg újra. A szervezetet kisebb bandák szövetségévé alakították, hogy a rendőrség számára átláthatatlanabb legyen a rendszer. A hagyományos bevételi forrásokat - prostitució, tiltott szerencsejáték, csempészet - pedig új területeken egészítették ki.

A Jamagucsi-gumi és a többi hasonló csoport jól használta ki a japán gazdaságot az 1990-es években sújtó válságot, amit egyesek egyszerűen csak úgy emlegetnek: "Jakuzarecesszió". A zavarosban halászó, kisebb-nagyobb klánok beszálltak a pangó ingatlanüzletbe, tőzsdespekulációkba kezdtek, a feketén szerzett vagyont pedig látszólag legális befektetésekkel, cégbirodalom kiépítésével nyerték ki. A 20. század utolsó éveinek 10 leglátványosabb vállalati csődjéhez a jakuzáknak mindig volt valami közük.

A jakuzák nem csináltak titkot tevékenységükből: mivel a komoly cégbirodalommal rendelkező csoportokhoz való tartozást nem tiltották a japán törvények, a tagok névjegykártyáján csak klánjuk neve állt és nyíltan viselték jelképeiket is. Pedig a legtöbb csoport neve közismert volt a korábbi évtizedek klánháborúihoz kapcsolódó leszámolások vagy egyéb piszkos ügyek, nagy nyilvánosságot kapott bűntények miatt.

Egy rossz mozdulat

Bár 1995-ben - egy rendőrgyilkosságot követően - a japán kormány szigorú szervezett bűnözés elleni törvénnyel próbálta útját állni a jakuzák nyomulásának, az erősödő, dollármilliárdokat felhajtó klánoknak egyre több tagjuk lett és népszerűségük töretlen. A japán rendőrség statisztikái szerint a legrohamosabban épp a Jamagucsi-gumi létszáma nő. A klán ráadásul az elmúlt években erősen radikalizálódott. A Vatanabét váltó új ojabun, a klánt börtöncellájából irányító Kenicsi Sinoda nagyfőnök - aki azzal alapozta meg hírnevét még a '70-es években, hogy egy rivális klán egyik tagját lekaszabolta egy karddal - ugyanis a terjeszkedés híve.

A Jamagucsi-gumi Japán 47 tartományából mindössze 3-ban nincs jelen. A főleg Japán nyugati részén erős - és onnan is származó - csoport azonban 2005 nyarán úgy döntött, hogy újabb hadjratot indít a főváros, Tokió ellenőrzésének megszerzéséért. Az akció első lépéseként értékes telkeket szerzett be Tokió híres bevásárlónegyede, a Ginza közelében. Az ügyletből senki nem csinált tikot, a környéken élők pontosan tudták, hogy egy-egy épületbontás, telekbeépítés, néhány mulató felszámolása a jakuzák megjelenését jelzi.

Terjeszkedését azonban a tokiói klánok nem nézik jó szemmel. A tokiói alvilágot nagyrészt uraló Sumijosi-kai (a második legerősebb jakuzacsoport), a japán rendőrség szerint tárgyalással próbálta elejét venni a rivalizálás kiéleződésének, a múlt hétfői gyilkosság azonban azt mutatja, hogy az egyezkedés semmilyen eredményt nem hozott.

A kivégzett férfi ugyanis Rioicsi Szugiura, a Sumijosi-kai kambuja, kisfőnöke volt, akinek a japán nyomozók szerint épp az volt a feladata, hogy összehangolja saját csoportjának és a Jamagucsi-guminak az igényeit. A jelek szerint a Jamagucsi-gumi úgy ítélte meg, hogy Szugiura rosszul húzta meg a befolyási területek határvonalait.

Vadság váltja a misztikumot

A Tokióért folytatott jakuzaháború gyakorlatilag évtizedes történet, ami hol kiújul, hol alábbhagy. A Jamagucsi-gumi az 1970-es években is megpróbálta átvenni az irányítást a tokiói tiltott szerencsejátékok fölött. Az akciót vezénylő Sindzsi Isihara szerint azonban manapság egészen más a helyzet, mint régen: "Sokkal vadabbak, mint általában" - jellemezte az Associated Pressnek a mai klánok versengését.

Isihara 2001-ben - sokadik börtönbüntetése után - felhagyott a jakuza életmóddal, vagy ahogy a jakuzaszlengben mondják: megmosta a lábát. "Amikor én beléptem, egyfajta misztikum vette körül a jakuzákat" - mesélte. "Ma már máshogy mennek a dolgok. Másként néznek ránk az emberek".

A változások egyik fő oka, hogy a jakuzák és a japán rendőrség hagyományosan jó együttműködése már nem olyan szoros, mint korábban. 1981-ben a Jamagucsi-gumi legendás nagyfőnökének, Taoka Kazuonak a temetésén például a rendőrség is képviseltette magát, ami ma már elképzelhetetlen.

Korábban megszokott volt, hogy a rendőrök megtűrték a jakuzákat, ha a klánok betartottak bizonyos szabályokat, például visszafogták az erőszakot, a maguk eszközeivel rendet tartottak, információval látták el a rendőrséget és alkalmanként feladták magukat egy-egy bűncselekmény után. Bár a múlt heti lövöldözéssorozat után a két rivalizáló klán értesítette a rendőrséget, hogy nincs miért aggódni, békét kötöttek, a jakuzacsoportok ma már sokkal inkább földalatti szervezetként működnek, mint korábban.

Isihara szerint a szigorú törvények szétzúzták a hagyományosan jó együttműködést a rendőrök és a jakuzák között, miközben azért alig tettek valamit, hogy felszámolják a nagycsaládokat. Ennek egyik jele, hogy - írja a Japan Times - egyre többen állnak jakuzának részmunkaidőben, azaz egyre több az olyan jakuza, aki valamilyen legális tevékenység mellett kamatoztatja a klán befolyását. Isihara szerint illuzió azt képzelni, hogy a helyzet javult: "Mindig lesz egy Jamagucsi-gumi".

A nők a legfontosabbak

Annak ellenére, hogy a klánok visszaszorulnak az alvilágba, a jakuza életforma legfontosabb elemei a mai napig nem változtak - állította Isihara. A jakuzák számára a pénz mellett a legnyomósabb érv egy klánhoz való csatlakozásban az összetartozás érzése. A klánszellemet hagyományos szertartásokon erősítik. Ilyen például a rizsbor, a szake megosztásának ritusa, de a legendás jakuza-tetoválások is ezt fejezik ki, akárcsak a bűnhődés legfőbb módja: a kisujj utolsú ujjpercének önkéntes csonkolása.

A mai napig tartó hagyománya van a nők imádatának is. "Sosem tudhatod, mikor csinálnak ki vagy ölnek meg, úgyhogy megtanulod, hogy ne vedd őket az élet természetes velejárójának" - mondta Isihara. "Semmi sem olyan fontos egy jakuzának, mint a nők".

Sáling Gergő