Lemondott a palesztin miniszterelnök

Alig egy éves, példátlan politikai és pénzügyi válsággal terhelt működés után csütörtökön lemondott a Hamász-vezetésű palesztin kormány, hogy a belharcok és a nyugati bojkott lezárásának reményében megnyissa az utat a rivális Fatah mozgalommal létrehozandó nemzeti egységkormány megalakulása előtt.

Iszmáil Haníje, a palesztin területeken a múlt év eleje óta kormányzó Hamász mozgalomra támaszkodó kormány miniszterelnöke Mahmúd Abbász palesztin elnöknek Gázában nyújtotta át lemondását, amit Abbász elfogadott és azonnal megbízást adott számára a nemzeti egységkormány megalakítására. Ez lesz az első ilyen egységkormány a palesztin történelemben.

A lemondást és a megbízást a két vezető közös sajtóértekezleten jelentette be. Abbász elmondta: az eddigi kabinet az új megalakulásáig ügyvezetőként működik tovább, s Haníjének öt hete lesz az egységkormány felállítására, személyi összetételének az elnök elé terjesztésére.

Abbász egyúttal felszólította a régi-új miniszterelnököt a múltban kötött nemzetközi egyezményeknek és azoknak a megállapodásoknak a tiszteletben tartására, amelyeket a Fatah dominanciájú Palesztinai Felszabadítási Szervezet kötött meg. Haníje reményét fejezte ki, hogy a több hónapos belharcok után az egységkormánnyal olyan új korszak köszönt be a palesztinok életében, amelyben békében és biztonságban élhetnek.

A palesztin egységkormány koalíciós kabinet lesz, hiszen a szaúd-arábiai Mekkában a múlt héten kötött hatalommegosztási megállapodás értelmében a testületbe bevonják az Abbász vezette Fatah mozgalom tagjait is. A Hamász a kormányfői tisztség mellett kilenc miniszteri tárcát birtokol, a Fatah pedig hatot. Független minisztert neveznek ki a kulcsfontosságúnak tekintett külügy- és pénzügyminisztérium élére, a belügyi tárca vezetésével pedig a Hamász által - Abbász jóváhagyása mellett - javasolt személyt bíznak meg.

A radikális iszlamista Hamászt és a mérsékeltebbnek tekintett Fatahot éles hatalmi viszály állította szembe az elmúlt egy évben. Ez időnként véres belharcokba torkollott; a nemzeti egységkormány felállításától - a hatalomnak az eddig szembenálló felek közötti megosztásától - most a testvérharcok beszüntetését várják a palesztinok.

Mahmud Abbász, Hálid Mesál és Iszmáil Haníje

Másik fontos várakozásuk a nyugati bojkott beszüntetése. A nyugati országok ugyanis beszüntették a Hamász-kormány közvetlen segélyezését annak tavaly márciusi megalakulása után, követelve, hogy a kabinet ismerje el az addigi izraeli-palesztin békemegállapodásokat, mondjon le az erőszak alkalmazásáról és ismerje el Izrael Állam jogát a létezésre. A Hamász erre nem volt hajlandó, a közvetlen segélyek megvonása pedig a pénzügyi összeomlás szélére sodorta a Palesztin Hatóságot, amely így nem tudott bért fizetni a közalkalmazottaknak.

A nyugati bojkott felszámolása egyelőre bizonytalannak tűnik. Abbász tanácsadói csütörtökön közölték: az Egyesült Államok arról tájékoztatta a palesztin elnököt, hogy mellőzni fogja a jövendő Hamász-Fatah koalíciós kormányt, mert az nem ismeri el nyíltan Izraelt. Washington hozzáállása súlyos csapás Abbász számára, aki a hatalommegosztással próbál véget vetni a palesztin belharcoknak és a bojkottnak. Az Egyesült Államok (nyilvánosan) mindeddig nem nyilvánított véleményt a hatalommegosztásos megállapodásról. A palesztin elnök az amerikai álláspontról szerdán egy magas rangú külügyminisztériumi tisztségviselőtől telefonon kapott tájékoztatást, majd csütörtökön egy amerikai diplomata ugyanezt az üzenetet személyesen adta át neki.

Száeb Erekat palesztin közvetítő csak annyit tudott mondani, hogy a washingtoni illetékesek a palesztinok számára világossá tették: bármilyen kormány is jön létre, annak tartani kell magát a közel-keleti kvartett (az Európai Unió, az ENSZ, az Egyesült Államok és Oroszország) alapelveihez, amelyeknek értelmében el kell elismerni Izrael Államot, le kell mondani az erőszakról, és el kell fogadni a korábbi izraeli-palesztin megállapodásokat.