Ellentmondóak a brit jelentések a madárkórról

Vágólapra másolva!
Míg a brit földművelésügyi tárca jelentése továbbra is magyarországi eredetűnek tekinti a brit pulykafarmon megjelent madráinfluenzát, egy másik hatósági jelentés elveti ezt a lehetőséget. A brit főállatorvos-helyettes az ellentmondást a vizsgálatok korai szakaszával magyarázza. Közben egy harmadik vizsgálat komoly higiéniai hiányosságokat tárt fel az érintett brit telepen.
Vágólapra másolva!

A brit helyettes főállatorvos szerint "a leghitelesebb módon" továbbra is a magyar baromfitermék-importhoz kapcsolható a madárinfluenza nagy-britanniai megjelenése. Fred Landeg helyettes főállatorvos pénteki londoni sajtótájékoztatóján a brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) aznap kiadott új, továbbra is "köztesnek" minősített jelentését ismertette. Mint közölte, a vizsgálatok alapján "nagyon valószínűtlen", hogy a vírus vadmadarak közreműködésével került a magyar érdekeltséggel is bíró Bernard Matthews baromficég kelet-angliai telepére.

A Suffolk grófságbeli pulykafarmon két hete 159 ezer szárnyast öltek le, miután elhullott állatokban kimutatták a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 törzsét.

Mégsem magyar a vírus?

Pénteken kiadtak Londonban egy másik jelentést is. Ennek készítői - a DEFRA, a brit Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA), az Egészségvédelmi Hatóság (HPA) és a Húshigiéniai Szolgálat (MSA) - azt vizsgálták, hogy érkezhetett-e baromfihús a fertőzött magyarországi térségből. E szerint a jelentés szerint nem.

Az ellentmondást Fred Landeg helyettes főállatorvos azzal magyarázta, hogy a brit szakhatóságok továbbra sem jutottak végleges következtetésre, és egyelőre a "minden lehetőséget felölelő" vizsgálatok folynak. Landeg szerint ugyanakkor lehetséges, hogy soha nem sikerül véglegesen megállapítani a vírus forrását.

Lyukas tető, rendetlen farm

A tárca egy további, szintén pénteken kiadott összegzéséből ugyanakkor kiderül az is, hogy az érintett telepen komoly higiéniai problémákat tártak fel. A szabadban tárolt feldolgozási hulladék sok sirályt vonzott a farmra, amelyek ebből lakmároztak. Annak az ipari ólnak a vizsgálata során, amelyben először észlelték a madárinfluenzát, több olyan rést találtak, amelyen kisebb madarak, illetve rágcsálók - patkányok, egerek - is behatolhattak. A tetőn jelentős beázások nyomait is fellelték, ami lehetővé tehette a fertőzés "fizikai továbbítását".

Pedig a DEFRA-nak a főállatorvos-helyettes által ismertetett jelentése szerint nem sok jel támasztja alá, hogy a kór vadmadarak közvetítésével jutott volna a pulykafarmra.

"Gyakorlatilag ugyanaz"

Az MTI azon felvetésére, hogy a magyar hatóságok kezdettől fogva határozottan elvetik a magyar eredetű fertőzés lehetőségét, a főállatorvos-helyettes úgy reagált: a nagy-britanniai vírus "gyakorlatilag azonos" a korábbi magyarországi előfordulások helyszínén kimutatott törzzsel. "Ennek alapján logikus" a Magyarországról érkező termékforgalmat "jelentős kockázati tényezőnek minősíteni". Ezt alátámasztja a brit állatkórtani vizsgálati laboratórium (Veterinary Laboratories Agency, VLA) végleges virológiai jelentése, amely szerint az Angliában és Magyarországon kimutatott vírus "gyakorlatilag ugyanaz".

A DEFRA pénteken közölte, hogy a Bernard Matthews - amely Magyarországon a SáGa Foods baromfifeldolgozó céget birtokolja - aznap éjféltől felújítja az egy hete leállított baromfitermék-forgalmat brit és magyar telepei között.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!