Dick Cheney amerikai alelnök szerint a gyors kínai fegyverkezés és a januári ballisztikus rakétateszt nincs összhangban Peking sokat hangoztatott céljával, hogy békés, globális hatalommá váljon. Cheney ugyanakkor különösen fontosnak nevezte a kínai szerepvállalást az észak-koreai atomprogramról szóló, hat országot tömörítő tárgyalássorozatban. Ennek eredményeképpen Észak-Korea beleegyezett, hogy lezárja fő atomreaktorát és kőolajért cserébe, engedélyezze a nemzetközi ellenőrzést.
"A kínai kormány más lépései azonban eltérő üzenetet hordoznak" - mondta Cheney. Az amerikai alelnök nyilatkozatai gyakran tükrözik, mit is gondol Washington a hivatalos diplomácia színfalai mögött - állítja a BBC tudósítója. A kínai külügyminisztérium egyelőre nem reagált a nyilatkozatra, a kormányhivatalok többsége pedig zárva van a kínai Holdújév, egyhetes ünnepségei miatt - közölte a CBS.
Ki az úr a Csendes-óceánon?
Peking korábban azt állította, hogy a használaton kívüli, időjárási műhold január 11-i lelövése kizárólag tudományos célból történt. A kísérletet ugyanakkor széles körben bírálták, mint Kína provokatív, katonai erődemonstrációját. Az Egyesült Államok és Japán aggodalmuknak adtak hangot, amiért Kína aláássa az űr fegyvermentességére tett erőfeszítéseket. A kísérlettel - az USA és Oroszország után - Kína lett a harmadik ország a világon, amely fegyvert használt a légkörön kívül.
A kínai haderő - hasonlóan a kínai gazdasághoz - gyorsan nőtt az elmúlt években. Washingtont nyugtalanítja, hogy az amerikai katonai fölény csökkenhet a csendes-óceáni térségben. A világ legnagyobb hadseregének számító kínai haderőnek 2,3 millió katonája van. Dick Cheney csütörtökön, Japánból érkezett Ausztráliába és tudósítók szerint látogatásának fő célja, hogy jelezze: Washington, iraki gondjai ellenére is elkötelezett marad az ázsiai-csendes-óceáni térség mellett.