Kétkedők és keménykezűek miatt nem beszél egymással Irán és az USA

Szándék volna mindkét oldalon, mégsem ül tárgyalóasztalhoz Teherán és Washington. Hol a mindkét félnél megtalálható kétkedők, hol a keménykezűek miatt. A diplomáciai kapcsolatok 1979-es felfüggesztése óta számtalanszor fulladt kudarcba a párbeszédkísérlet. Legutóbb a Fehér Ház zárta ki, hogy kétoldalú megbeszélést folytassanak Iránnal a március 10-i bagdadi konferencián.

Évtizedes huzavona folytatását jelzi Tony Snow fehér házi szóvivő nyilatkozata, amelyben kizárta, hogy az Egyesült Államok kétoldalú megbeszéléseket is folytasson Iránnal a március 10-i bagdadi Irak-konferencián. A nyilatkozatot megelőzően az amerikai külügyminisztérium nem zárta ki ennek lehetőségét. A hasonló ellentmondások nem ritkák azóta, hogy az Egyesült Államok 1979-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatait Iránnal.

A '79-es iráni forradalom után több titkos tárgyalást is tartottak amerikai és iráni diplomaták között, de az első jelentősebb diplomáciai áttörés Madeleine Albright amerikai és Kamal Kharrazi iráni külügyminiszter 2000. szeptemberi találkozója volt. Az akkori óvatos közeledés azonban rövid életűnek bizonyult. Az időközben megválasztott George Bush amerikai elnök hamar nyilvánvalóvá tette, hogy változtatni kíván a Clinton-évek közel-keleti politikáján.

A gonosz tengelye

A tálib rezsim bukását követően amerikai és iráni diplomaták még tárgyaltak az új afgán kormány megalakításáról. Bush 2002. január 29-én elmondott beszédében azonban a "gonosz tengelyéhez" sorolta Iránt is, és ezzel újabb elhidegülés kezdődött az amerikai-iráni viszonyban.

A BBC Newsnight című tévéműsora idén januárban azt állította, hogy 2003-ban Teherán állítólag azt ajánlotta, segítene Irak stabilizálásában és átláthatóbbá tenné saját nukleáris programját, ha az Egyesült Államok változtatna ellenséges Irán-politikáján. Colin Powell akkori amerikai külügyminiszter állítólag támogatta az ötletet, de a keményebb hozzáállást sürgető Dick Cheney amerikai alelnök megvétózta az ajánlatot - állítja a BBC.

2003 decemberében az USA humanitárius segélyt küldött Iránnak, miután közel 50 ezren meghaltak Bam városa közelében egy földrengésben. Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes ekkor telefonon beszélt Irán ENSZ nagykövetével, Mohammad Javad Zariffal.

Ezt követően, az utolsó informális találkozó Irán és az USA között 2004 végén történt, amikor Colin Powell amerikai és Kamal Kharrazi iráni külügyminisztert egymás mellé ültették egy egyiptomi vacsorán, Sarm el-Sejkben.

Iránnal Irakért

Újabb puhatolózás 2006 őszén kezdődött, amikor az amerikai, demokrata és republikánus politikusokból álló Irak tanulmánycsoport (ISG) szorgalmazta a párbeszéd felújítását Iránnal, hogy Teherán segítse Irak stabilizálását. Ezt David Satterfield bagdadi amerikai nagykövet is helyeselte. Ezt követően Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök novemberben azt mondta, hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal, ha az USA változtat hozzáállásán és elismeri Teherán jogát, hogy nukleáris programot folytasson. Erre Bush és Tony Blair brit miniszterelnök 2006. december 7-én határozott nemet mondott.

Miután Washington a héten bejelentette, hogy részt vesz a március 10-i nemzetközi Irak-konferencián, amelyen Irán is jelen lesz, Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy "Irak sikeréhez szükségünk van a szomszédos országok támogatására".