Öregek morognak az újabb válságon a százéves EU-ban

Tényleg az Atlanti-ócenától a Kaszpi-tengeig tart majd? Elhúz mellette Kína és Észak-Afrika? Mindenki öreg lesz vagy bevándolró? Egyáltalán lesz még EU 50 év múlva? Az [origo] néhány szakember segítségével megpróbálta elképzelni, milyen lehet majd az EU a centenáriumon. Megtudhatja, hogy érdemes-e aggódni az EU jövőjével kapcsolatban és ha igen, akkor miért. Jöjjön velünk a képzeletbeli utazásra!

Ötven éven belül nem fog jelentősen változni az Európai Unió összlakosságának száma a maihoz képest a demográfusok előrejelzései szerint. A most csatlakozott országokkal együtt az unió népessége jelenleg körülbelül 490 millió, a 2050-es években pedig ennél 15 millióval kevesebb, 475 millió fő várható. Vannak ennél jóval borúlátóbb előrejelzések is, de ilyen távon a számításokban +/- 25 millió fős a bizonytalanság - mondta az [origo]-nak Hablicsek László, a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének igazgatóhelyettese. A szakember szerint a népesség összlétszámával ellentétben a népesség területi eloszlása, életkori és etnikai összetétele lényeges változásokon megy majd keresztül.

Az unió fejlettebb tagállamainak - a tizenötöknek - lakosságszáma gyakorlatilag nem csökken, mert az alacsony gyerekszámot ellensúlyozza a bevándorlás - főként az EU-n kívülről. Az újonnan csatlakozott államoknál azonban komolyabb fogyásra lehet számítani: Magyarországon ezt 10 százalék körülire becsülik, de Csehország esetében 20 százalékos népességcsökkenésről beszélnek a kutatók - mondta Hablicsek.

Nem a létszám lesz azonban a fő probléma, hanem az elöregedés, ami egyenesen "vészes mértékűnek" nevezhető Hablicsek szerint. Jelenleg 22 százalékos a 60 éven felüliek aránya, ezt 35 százalék köré várják 2050-re. A 80 éven felüliek száma megháromszorozódik, az EU régebbi 15 tagállamában elérheti a népesség 11 százalékát. Ráadásul az öregedési folyamat olyan fázisban van, hogy egyre csökken az aktív, munkaképes korosztályok aránya a társadalmon belül. Csak Magyarországon 1,5 millióval csökken majd 2050-ig a 20-59 éves korúak száma. Igaz ugyan, hogy a rendszerváltás után közel pont másfél millió munkahely szűnt meg, ám a szakember szerint az egyensúly nem fog könnnyen helyrebillenni, mivel a fiatalok közül a továbbtanulás miatt sokan kiesnek a munkaerőpiacról.

Ma Magyarországon egy 62 éves ember még 20 évre számíthat reálisan. 2021-re ez 65 plusz húsz év lesz, 2050-re pedig akár 68 évről is lehet beszélni, amikor a hátralévő évek száma éppen 20 év lesz - mondta Hablicsek, aki szerint a régebbi, fejlettebb tagállamok esetében ennél 4-5 évvel magasabb adatokra számíthatunk. Ezek a számok azt mutatják, hogy elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár emelése vagy egy olyan differenciált nyugdíjrendszer kialakítása, amelyben lényegesen több nyugdíjhoz jut az, aki tovább dolgozik.

Az elöregedés mellett a másik fő kérdés a népesség majdani etnikai összetétele. Ez részben a bevándorlás miatt változik, részben a bevándorolt népesség eltérő magatartásából fakad (fiatalok, lényegesen nagyobb gyermekszámúak). A kérdésben óvatosak a demográfusok Hablicsek László szerint, de mint mondta, látott olyan előrejelzéseket, amelyek például a muszlim népesség létszámának megduplázódására számítanak az EU-ban. Magyarországon a roma résznépesség mutat hasonló tendenciát: a csökkenő össznépességen belül a jelenlegi körülbelül 600 ezres létszám egymillió is lehet 2050-re - mondta az [origo]-nak.

Ballai Vince