Bátortalan törekvésbe kezd a szigorodó EU

Az Európai Unió állam- és kormányfői vasárnap elfogadták a szervezet elmúlt ötven évére visszatekintő, valamint az elkövetkező időszak legfőbb feladatait meghatározó, ünnepélyes Berlini Nyilatkozatot. Az erősen kompromisszumos dokumentumból úgy látszik, az EU legfontosabb vitáiban továbbra sincs előrelépés: az alkotmány és a bővítés kimaradt, a biztonság- és a bevándorláspolitikában pedig szigort ígér az EU. Igaz, az embert és a békét középpontba állították.

Vasárnap délelőtt az uniós tagországok vezetői - köztük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök - jelenlétében az EU soros elnöki tisztét betöltő Angela Merkel német kancellár, valamint az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso és az Európai Parlament részéről Hans-Gert Pöttering elnök írta alá a szervezet elődjét alapító Római Szerződés 50. évfordulójának napján született Berlini Nyilatkozatot.

A történelminek minősített nyilatkozat számos kompromisszumot tükröz. Konkrétan nem beszél az alkotmányról, ehelyett az Európai Unió számára egy megújított, közös alapot sürget. Nem foglalkozik konkrétan a bővítés további menetével sem, ehelyett az unió nyitottságának fenntartása mellett emel szót. Az alapítás óta eltelt ötven évre visszatekintve a dokumentum hangsúlyozza az európai egyesülés szerepét a béke és a jólét megteremtésében, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításában.

A dokumentum a huszonhét tagú szervezet előtt álló legnagyobb kihívások között említi a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás biztosítását, a terrorizmus és a szervezett bűnözés, továbbá az illegális bevándorlás elleni harcot. Szerepel benn az alapvető emberi, illetve szabadságjogok védelme is, valamint arról is szól, hogy a fajüldözés és az idegenellenesség soha többé nem kaphat esélyt. Közös cselekvést sürget a dokumentum az energiapolitika és a környezetvédelem területén, kiemelve a klímaváltozás globális fenyegetésével szembeni közös fellépés szükségességét.

Ünneprontó kritika a cseh államfőtől

Meglehetősen ünneprontó volt Vacláv Klaus cseh államfő, aki már megszületésének napján, vasárnap bírálta a Berlini Nyilatkozatot. Röviddel a dokumentum aláírása előtt a cseh elnök az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a nyilatkozat elkészítését szerinte nem előzte meg demokratikus vita. Klaus sérelmezte, hogy egyes országokat nem vontak be kellő mértékben a tervezet kidolgozásába. Mint hozzátette, mindez nem mehet így tovább.

A cseh államfő azt állította, hogy Prága csak huszonnégy órával a berlini találkozó előtt kapta meg a dokumentum tervezetét, ami szerinte rendkívül problematikus. A német kormány - és személy szerint az unió elnöki tisztét betöltő Angela Merkel kancellár - az elmúlt időszakban többször is visszautasította azt a bírálatot, hogy a soros elnök Németország előzetesen és időben nem egyeztetett volna a tervezet tartalmáról a tagországok illetékes képviselőivel.