Az EU-külügy már megegyezett Koszovóról

Formailag kompromisszumra jutottak az Európai Unió külügyminiszterei a Koszovó dél-szerbiai tartománnyal kapcsolatos ENSZ-terv támogatásáról a németországi Brémában pénteken megkezdődött kétnapos találkozójukon, de hírek szerint nem sikerült eloszlatni több állam, köztük az ENSZ BT-tag Szlovákia aggályait.

Mint azt diplomaták az észak-német kikötővárosban elmondták, az EU-nak azzal, hogy mindkét fél - a szerbek és a koszovói albánok - "legitim érdekeit" méltányoló megoldásra hívott föl (s emellett "erőteljes támogatásáról" biztosította a szerb nép "európai jövő" iránti kívánságát), sikerült megszereznie az egyébként a Koszovónak ellenőrzött függetlenséget elirányzó ENSZ-tervet ellenző Szlovákia beleegyezését a közös uniós állásponthoz.

Az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, Martti Ahtisaari volt finn elnök által jegyzett, hivatalosan a hét elején előterjesztett tervezetről a közeljövőben szavaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A BT-tag európai uniós tagállamok, vagyis az állandó tag Franciaország és Nagy-Britannia, valamint a nem állandó tag Belgium, Olaszország és Szlovákia - mint azt Frank-Walter Steinmeier, a soros EU-elnök Németország külügyminisztere Brémában jelezte - további tárgyalásokon egyeztetik álláspontjukat.

A külügyminiszterek pénteken Brémában tulajdonképpen egy a múlt hónapban már elfogadott állásponthoz nyúltak vissza: akkor korlátlan támogatásukról biztosították Ahtisaari Koszovó jogállásának megállapításával kapcsolatos "fáradozásait".

A szlovákiai magyar kisebbség esetleges autonómiatörekvései miatt izgatott Pozsonyon kívül Brémában hírek szerint Spanyolország - Baszkföld miatt - és a mindenekelőtt Észak-Ciprus török megszállása miatt nyugtalankodó Görögország adott hangot aggodalmainak, attól tartva, hogy Koszovó független államként való esetleges elismerése precedens lehet a jövőre nézve. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője korábban többször leszögezte, semmi esetre sem lehet szó precedensről.

Solana Olli Rehn bővítési biztossal közösen elkészített, s Brémában a külügyminiszterek elé tárt jelentésében úgy becsülte, ha az ENSZ BT függetlenséget ad Koszovónak, a nemzetközi közösség 1,3-1,5 milliárd eurónyi kiadással számolhat az első három évben.