Gyógyszerhiány fehérítheti ki az afgán máktermelést

Míg világszerte szűkösek a készletek az ópiumalapú nyugtatókból, addig a legfejlettebb országok pénzt és erőfesztést nem kímélve küzdenek az ellen, hogy az ezek előállításához szükséges mákot megtermelje a világ egyik legszegényebb országa - érvel egy brit képviselő az afgán máktermelés legalizálása mellett. A kezdeményezés támogatói szerint ezzel nem csak az afgán parasztok járnának jól, hanem megfoszthatnák a fegyveres ellenállókat is fő bevételi forrásuktól. Az említett képviselőnek állítólag már majdnem sikerült Tony Blairt is meggyőznie, aki azt fontolgatja, hogy tesznek egy próbát - írja az Independent.

Mákgubók millióit lengeti a tavaszi szellő Afganisztán déli részein. Április vége felé kezdődhet is az aratás, május közepére a Helmand tartományt felügyelő brit katonák idegeit nem a fegyverropogás, hanem kaszasuhogás borzolja majd - írja az Independent. A termés pedig szinte biztos, hogy minden idők legbőségesebbje lesz: a tálibok elűzése óta a mák termésterülete 80 ezerről 165 ezer hektárra nőtt.

Az afgán mákból készült heroinból drogfüggők milliói lőhetik be magukat világszerte, miközben a drogcsempészet busás haszna a tálibok bevételeit növeli. Ezzel csak egyre tovább nyúlik a fegyveres konfliktus a szélsőséges muszlim fegyveres ellenállók és az országot katonai felügyelet alatt tartó NATO-erők között.

Ám míg az USA növényirtóval permetezné be a mákmezőket, a britek - nem kismértékben térségbeli csapataik biztonságát féltve - alternatív megoldásokat keresnek a probléma kezelésére. Az Independent on Sunday szerint Tony Blair hamarosan szembemehet legfőbb szövetségese, az USA akaratával. A brit lap úgy tudja, a miniszterelnök elrendelte, hogy vizsgálják felül a brit kábítószer-ellenes stratégiát, amelynek keretében megfontolják annak a lehetőségét, hogy legalizálható-e az afgán máktermesztés - legalábbis részben.

Csapás a tálibokra is

A lap szerint erről egy alsóházi képviselő győzködte Blairt vasárnap. A kezdeményezés támogatói szerint ezzel világszerte csökkenhet az ópiumtartalmú gyógyszerek hiánya, jelentős csapás érheti a drogcsempészetet és a tálib lázadókat is. Blair egyik szóvivője vasárnap este megerősítette, hogy a kormányfő várhatóan támogat egy kísérleti terevet, melynek keretében néhány termelőnek lehetővé tennék, hogy legálisan eladják a megtermelt ópiumot a gyógyszergyáraknak. A lépés annyira váratlan volt, hogy még a brit külügyet is meglepte - állítja az Independent.

Pedig a britek már 2000 óta fontolgatták, hogy gyógyászati célra vásárolják fel az afganisztáni ópiumtermést. Az akkori tervek a tálibok ellen 2001-ben indított háború miatt nem váltak valóra. Pedig ha a parasztok nem csak a lázadókkal szoros kapcsolatot tartó vagy maguk is fegyveres felkelő drogkereskedőknek tudnák értékesíteni a terményt, akkor jelentősen megnyirbálhatnák az ellenállók pénzügyi forrásait. Sok máktermelő szorosan függ a fegyveresektől: a tőlük kapott uzsorakölcsönöket rendre a terméssel törlesztik - írja a brit lap.

"Globális fájdalomválság"

Míg a Fehér Ház továbbra is ellenzi a máktermesztés tilalmának enyhítését, már látszik, hogy ez a hozzáállás nemzetközi szinten kezd megdőlni. A mák felvásárlásában Pervez Muszarraf pakisztáni elnök is lát lehetőséget, jóllehet szerinte - az amerikai és ENSZ-pénzekből - felvásárolt készleteket meg kellene semmisíteni, de azzal, hogy megveszik, nem lehetetlenítenék el a parasztokat. Az Independent szerint Hamid Karzai afgán elnök is támogatna egy ilyen nemzetközi kezdeményezést.

Az engedélyezés mellett érvelők szerint az ópiumtartalmú gyógyszerek világszerte megfigyelhető hiányán is enyhíthetnének az afgán ópiummal. Szerintük például sok fejlődő - jellemzően afrikai - ország híján van az alapvető fájdalomcsillapítókból álló készleteknek. A jelenséget csak globális fájdalomválságként emlegetik.

Az ellenzők szerint ugyanakkor a felvásárlással csak nőne az ópium ára, ami még kecsegtetőbbé tenné a máktermelést. Ráadásul Afganisztában - szemben Törökországgal, ahol sikerre vittek egy hasonló kezdeményezést - egyszerűen nincsen sem megfelelő infrastruktúra, sem a biztonsági helyzet nem kedvez annak, hogy biztonságos és jövedelmező legyen a legális termelés. Féltik az eddigi kampányt is, amelyben más termékek termelésére ösztönözték a földműveseket, akik a kedvező bevételek miatt inkább viszatérnének a máktermesztéshez. Kétséges ráadásul az is, hogy a jövedelmező drogkereskedelemmel szemben mennyire lenne csábító a gyógyszeripari értékesítés a termelőknek.

Hasztalan küzdelem

Más kérdés, hogy az eddig bevetett módszerek sem bizonyultak különösebben hatásosnak. Míg a britek vezette nemzetközi akció keretein belül évi egymilliárd fontot költenek a mákmezők felszámolására és a parasztok meggyőzésére, hogy mást termeljenek, addig csak Helmandban egy év alatt 169 százalékkal nőtt a máktermesztés volumene, ami a becslések szerint 400 ezer embernek nyújt megélhetést. Afganisztán adja a világ ópiumtermelésének 92 százalékát. Az afgán kormány drogellenes fellépése a legjobb indulattal is nem túl hatékony (inkább korrupt), a helyi politikusok a rivális termelők mezőit pusztítják a költségvetés terhére, de sajátjaikat éberen óvják.

"Ironikus, hogy világszerte - és Nagy Britanniában is - szűkében vagyunk morfinnak és kodeinnek, miközben megpróbáljuk megakadályozni a világ negyedik legszegényebb országát abban, hogy ezt megtermelje" - idézte az Independent Tobias Ellwoodot, a Blairt az afgán máktermelés legalizálásáról győzködő konzervatív alsóházi képviselőt.