"Ez a modernkori rabszolgaság"- mondta a BBC-nek Grahame Maxwell, a brit Embercsempészet Központ programigazgatója, miután a közszolgálati televízió rejtett kamerás felvételeket készített arról, hogyan zsákmányolják ki a szigetországban a kelet-európai munkavállalókat. A tévések Audrius Lelkaitis litván újságírót követték, akitől ügynökségek mind Litvániában, mind Angliában több száz fontos közvetítői díjat kértek egy olyan álláshely reményében, amelyről utóbb kiderült, nem is létezik.
Két héttel Angliába érkezése után Lelkaitis mégis kapott munkát, egy vegyi anyagokat csomagoló üzemben. Hiába dolgozott azonban két hét alatt 68 órát, fizetést csak a harmadik héten kapott: heti 20 órás munkáért 47 fontot (16900 forintot), ami mélyen alatta van az angol minimálbérnek. A fizetése azért volt ilyen kevés, mert levontak heti 50 fontot szállásköltségként, de ezt a fizetési papírján nem tüntették fel. A szálláson egyébként tizenketten laktak egy szobában, és Lelkaitis tapasztalatai szerint a munkások egyébként is elszigetelten éltek, mivel legtöbben nem beszélték a nyelvet.
Grahame Maxwell szerint az európai határok megnyitása újfajta embercsempészetet hozott magával: az embereket becsapják, mivel "méltányos és illő" fizetést ígérnek nekik. Aidan McQuade, a nemzetközi rabszolgaság-ellenes kampány igazgatója a BBC-nek azt mondta, a félrevezetés, a megfélemlítés, az iratok elvétele, a szállás és az utazás túlzott költségei mind bevett szokás, amivel a bevándorlókat arra kényszerítik, hogy nekik nem megfelelő körülmények közt dolgozzanak. A külföldieket alkalmazó cég vezetője a BBC-nek azt mondta, nem fizette alul a munkásait. "Minden, amit tettem, legális és rendben van" - mondta.
Dolgozzon ön is minimálbérért!
Az [origo] tapasztalatai szerint Magyarországon sem kell sokáig keresni, hogy angliai munkalehetőséget kínáló, legálisan működő közvetítők hirdetéseire bukkanjunk. Vizsgálódásunk alapján úgy tűnik, legtöbbször szakképzettséget egyáltalán nem, nyelvtudást pedig alig követelő állásokat kínálnak - helyi viszonyok közt - rendkívül alacsony fizetésért, amiből legtöbbször még levonják a szállás költségét is, a szakmunkások azonban jól is járhatnak.
Az egyik cég zöldség- és gyümölcsszedésre keresett munkásokat, bruttó 5 font 35 penny órabérrel, ami az Egyesült Királyságban a minimálbér, ami az adó és járulékok levonása után körölbelül 4 font 50 penny nettó fizetést jelent. A cég honlapját felkeresve azonban kiderült, hogy a mezőgazdasági munka sajátosságai miatt nem mindig csak napi nyolc óra a munkaidő, és az is lehet, hogy egy héten hét napot kett dolgozni. Összességében 150-250 font heti fizetést ígérnek.
Az álláslehetőség szépséghibája, hogy a fizetésből többféle jogcímen is levonnak: a szállás hetente 22 és 40 font közötti összegbe kerül (hálózsákot vinni kell), a munkahelyre pedig napi 3 és fél fontért fuvarozzák a dolgozókat. A magyarországi munkaközvetítőnek emellett 465 fontot, (167 ezer forintot) kell fizetni a különböző költségekre, amiből csak 90 fontot, a szállás letétjét térítik vissza a munka végén.
Alapfokú angol nyelvtudást kért, de szintén minimálbért kínált az a közvetítő, aki angliai szállodák takarítására keresett magyar nőket. A feladat: heti negyven órában (gyakran szombat, vasárnap is) a szálloda besorolásától függően naponta 12-20 szobát kell kitakarítani, ha pedig ez nem sikerül, levonnak a bérből. A szállás négyágyas szobákban, heti ötven fontért biztosított, tehát a heti bruttó 214 fontból 174-et kap a munkavállaló. A kiutazást saját költségen kell megoldani, a közvetítő pedig 60 ezer forintot kér.
Egy másik hirdetőnél érettségizett, vendéglátós gyakorlattal rendelkező munkavállalóként mutatkoztunk be, így jobb ajánlatot kaptunk: a telefont felvevő nő azt mondta, egy nottinghami közvetítőn keresztül juthatunk el a helyi munkaadókhoz, akinél pincérként, ha beszéljük a nyelvet, akár óránként 7 fontot is kereshetünk, a szakácsok pedig 8 fontot is kaphatnak. Ezért cserébe a magyar közvetítő 90 ezer forintot, az angol pedig 100-200 fontot (36-72 ezer forint) kér. Utazás és szállás egyénileg - mondta a közvetítő, és azt javasolta, a kezdeti költségekre legalább 1000 fontot (360 ezer forintot) vigyünk magunkkal.
Kovács Áron