Közzétette a sajtószabadságról szóló éves jelentését a Freedom House amerikai civil szervezet. A sajtószabadság nemzetközi napja (május 3.) elé időzített jelentésében a szervezet többek között aggodalmának ad hangot az internetes oldalakat sújtó korlátozások miatt, név szerint megemlítve Kínát, Vietnamot és Iránt, ahol 2006-ban nőttek az effajta megszorítások. Iránban például az év végén betiltották a YouTube népszerű fájlcserélő oldalt és a Wikipedia internetes enciklopédia angol nyelvű változatát. Oroszországot külön elmarasztalja a jelentés "a független média partvonalra szorítására" irányuló erőszakos fellépés miatt.
Az 1941-ben a szabadság és a demokrácia védelmére - akkor a nácizmus fenyegetésére adott válaszként - alapított, washingtoni központú, kormányoktól független szervezet, mint korábbi jelentéseiben, ezúttal is három kategóriába sorolta a világ országait aszerint, hogy a sajtó helyzetét szabadnak, részben szabadnak vagy nem szabadnak ítéli meg. A jogi hátteret, a politikai befolyásolás és a gazdasági nyomás lehetőségeit pontokban mérlegelő Freedom House módszertana szerint 0-30 pont között minősül szabadnak, 31-60 pont között részben szabadnak, 61-100 pont között nem szabadnak a sajtó.
A világ 195 országából 2006-ban 74 (38 százalék) minősült az amerikai szervezet szerint szabadnak, 58 ország (30 százalék) részben szabadnak, s 63 ország (32 százalék) nem szabadnak. A világ összlakosságának mindössze 18 százaléka él olyan országban, ahol a Freedom House megítélése szerint teljesen szabad a sajtó.
Nyugat-Európában - az ebbe az országcsoportba sorolt Törökországot leszámítva - mindenütt szabad a sajtó, köszönhetően annak, hogy Olaszország Silvio Berlusconi médiamágnás miniszterelnök bukása után a "részben szabad" körből visszakerült a "szabad" sajtójú országok közé. A jelentés megemlíti, hogy Törökországban tavaly csaknem 300 újságírót és írót fogtak perbe a "törökség megsértésére" hivatkozva.
A közép- és kelet-európai térségben tíz országban minősült "nem szabadnak" a sajtó, s ezek kivétel nélkül az egykori Szovjetunió államai. A világméretekben is a sereghajtók között szereplő Türkmenisztánon kívül Fehéroroszországban és Üzbegisztánban különösen szigorú az ellenőrzés a jelentés szerint. A közel-keleti és észak-afrikai térségben a vizsgált országok több mint 84 százaléka minősült a sajtószabadság helyzete
szempontjából nem szabadnak.
A legalacsonyabb pontszámot Mianmar (a volt Burma), Kuba, Líbia, Türkmenisztán és Észak-Korea kapta; a kelet-ázsiai sztálinista államban a rádióállomásoknak lajstromba kell vétetniük magukat a rendőrségen, s emellett minden külföldi honlapot blokkolnak a világhálón.
Komoly visszaesést tapasztalt a Freedom House a sajtószabadság helyzetében Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és Srí Lankán, de Pakisztán és Malajzia is figyelmeztetést kapott a média megnövekedett ellenőrzése miatt.