A washingtoni képviselőház júliusig adna pénzt a Bush-kormánynak az iraki háború folytatásához. A demokrata többségű alsóház a kormány által igényelt háborús pótköltségvetés részletekre bontásával igyekszik kiutat találni a zsákutcából azután, hogy George Bush elnök megvétózta a költségvetési tervezetet, amelybe demokrata nyomásra az iraki csapatkivonás kötelező menetrendje is belekerült. A demokraták azt akarják elérni, hogy a kongresszus csak 30 milliárd dollár folyósításához járuljon hozzá, ami két hónapra biztosítaná a hadműveletek folytatását.
A demokraták elképzelése szerint az eredetileg 124 milliárd dolláros pótköltségvetés következő részletéhez - a szeptemberig elegendő 53 milliárd dollárhoz - Bush elnöknek júliusban újra meg kellene szereznie a kongresszus jóváhagyását. A tavaly novemberi félidős parlamenti választásokon győzelmet szerzett Demokrata Párt szerint az amerikaiak a háború befejezését és a csapatok hazarendelését kívánják, amit Bush nem hajlandó meghallani. Mivel az elnök a fegyveres erők főparancsnokaként a háborús döntésekért egy személyben felelős, az ellenzék kezében egyetlen eszköz maradt Bush háborús politikájának megváltoztatására, a hadi költségvetés feltételekhez kötése. A Fehér Ház szóvivője szerint Bush minden ilyen javaslatot meg fog vétózni. Az ügyben a republikánusoknak is fogytán a türelmük, vezetőik szeptemberig adtak időt Bushnak, hogy sikereket mutasson fel Irakban, ha meg akarja tartani a támogatásukat.
Bush elnök "terrorizmus elleni globális harca" az eddigi legköltségesebb amerikai háború, a második világháborút nem számítva - a Washington Post szerint. Az afganisztáni és iraki háború így a második legdrágább katonai konfliktus lesz Amerika számára. A 2001. szeptember 11-i merényletek óta a kongresszus 609 milliárd dollárt hagyott jóvá a két országban zajló hadműveletekre. Ha a törvényhozás mégis jóváhagyja a 124 milliárd dolláros pótlólagos háborús költségvetést, akkor a kiadások túlszárnyalják a koreai és a vietnami háborúkét. Inflációs korrekcióval, 2007-es dollárértéken számolva a vietnami háború 650, a koreai konfliktus pedig 691 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak. Bush globális háborúja az amerikai lap szerint már nem fog kevesebbe kerülni 754 milliárdnál. Ehhez képest az Öböl-háború 92 milliárd dollárba került, a második világháború viszont 3200 milliárd dollárt emésztett fel.
A Washington Post szerint ugyanakkor a hatalmas hadi költségvetés nem okoz nélkülözést, de még különösebb fejfájást sem az amerikaiaknak. Az USA ugyanis sokkal gazdagabb, mint a megelőző háborúk idején volt. Az afganisztáni és iraki küldetés finanszírozása csak töredékét képezi az amerikai gazdaság teljesítőképességének. Az iraki műveletek költségei tavaly például nem érték el a GDP egy százalékát sem. Ennyit költöttek az amerikaiak például online vásárlásokra, de több mint kétszer ennyit hagytak a Wal-Mart üzletlánc áruházaiban. A teljes hadi költségvetés ma a GDP 4 százalékát teszi ki, míg a koreai háború idején 14 százalékát vitte el. Bush ráadásul úgy tudja finanszírozni a terrorizmus elleni háborút, hogy nem emelte az adókat és nem csökkentette lényegesen a hazai szociális kiadásokat.