Nem megy az orosz medve táncoltatása

Vétó, internetháború, fenyegetőzés és nyilatkozatpárbaj - ide jutott Oroszország és a Nyugat viszonya, miközben az orosz támogatás több kérdésben is kiemelten fontos az Európai Unió és az Egyesült Államok számára. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hétfőn Moszkvában igyekszik megpuhítani az oroszokat a kelet-európai rakétavédelmi rendszer telepítésének engedélyezésével és a koszovói függetlenséggel kapcsolatban. A csütörtöki Oroszország-Európai Unió csúcstalálkozó pedig semmi jót nem ígér: a tavalyi lengyel vétó és az észt-orosz konfliktus után Litvánia száll szembe Moszkvával.

Minden diplomáciai érzékére és meggyőzőerejére szüksége lesz Moszkvában Condoleezza Rice amerikai külügyminiszternek, ha előrelépést akar elérni a mind magabiztosabb Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Az orosz-amerikai viszony hűvössé vált az elmúlt időben: mindkét fél nyilatkozatpárbajban vádolta a másikat.

Washington szerint a Kreml túl nagy hatalmat összpontosít a kezében, és csorbítja a demokráciát - írja a BBC. Moszkva viszont azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy külpolitikája "veszélyesebbé tette a világot". A feszült viszony enyhítése azért is nehéz lesz Rice számára, mert két, Moszkva szempontjából kényes kérdést is igyekszik lenyomni Putyin torkán. Rice szeretné megnyugtatni Oroszországot, hogy nem ellene irányul a rakétavédelmi rendszer Csehországba és Lengyelországba telepítése. Emellett meg akarja győzni, hogy ne vétózza meg a Koszovó függetlenségét kimondó határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Oroszország mindkettőt hevesen ellenzi, és egyelőre kérdéses, hogy Putyin miért változtatna álláspontján. Koszovó kérdése tűnik a sürgősebbnek, és ez lesz az egyik fő témája az e heti Európai Unió-Oroszország csúcstalálkozónak is Szamarában. Az EU tárgyalási pozíciói azonban még az amerikaiakénál is gyengébbnek tűnnek.

Keménykednek

"Nagyon rossz a helyzet, felesleges úgy tenni, mintha megállapodnánk" - mondta egy európai diplomata a Financial Timesnak, miután az Európai Unió nagykövetei között vita robbant ki az orosz-EU viszonyról Brüsszelben a múlt héten. Az unió soros elnökségét betöltő Németország dühödten reagált: "mit remélnek ettől?" - tette fel többször is a kérdést a vétót bejelentő litvánoknak a német nagykövet a brit lap szerint.

Litvánia vétót jelentett be minden orosz-EU megállapodásra, mert kifogásolja, hogy Oroszország energiaszállítása 10 hónapja akadozik. A Kreml szerint "szükséges javítási munkálatok miatt" kellett lezárnia egy olajvezetéket. Litvánia, hasonlóan Lengyelországhoz, az Oroszországgal szembeni határozott fellépés híve, ellentétben a régi, nagy EU-tagállamok elnézőbb és együttműködőbb politikájával.

Lengyelország tavaly már vétózott, amiért Moszkva kitiltotta a lengyel hústermékeket, mondván: azok egészségtelenek. Elemzők a lépést összekapcsolják a varsói kormány Oroszországot bíráló megnyilvánulásaival és azzal, hogy nem járultak hozzá az orosz kiállítás megnyitásához a szovjet hadsereg által felszabadított auschwitzi koncentrációs tábor múzeumában.

Cyberháború

Észtország viszonya a legfagyosabb jelenleg Oroszországgal: Tallinnt blaszfémiával vádolta a Kreml, amiért egy szovjet háborús emléket a városközpontból áthelyeztek egy temetőbe. Az észtországi oroszok tiltakozása nyomán kirobbant zavargásokban két ember meghalt, több százan megsérültek. Válaszul megtámadták Észtország moszkvai nagykövetségét, a nagykövet biztonsági okokból szabadságra ment.

Emellett - az észtek szerint - Oroszország internetes háborúba kezdett az észtekkel: folyamatos támadás éri a kormányzati portálokat, amelyeket le kellett zárni a külföldről bejelentkezők elől. Az észt védelmi minisztérium a 2001. szeptember 11-i, New York és Washington elleni támadásokhoz hasonlította a helyzetet. A NATO két cyberháborús főszakértője és egy amerikai specialista pedig Tallinnba sietett, hogy kisegítse az észt kormányt - írta az Economist.

A Kremllel való jó viszony azonban Washingtonnak és az EU-nak is fontos. A Bush-kormányzat a presztízs miatt sem engedheti meg, hogy újabb ellenségeket szerezzen külpolitikai fronton, amikor az iráni nukleáris program elleni fellépéshez is szüksége van Moszkvára. Az EU pedig jelentős mértékben függ az orosz energiától, elsősorban azonban éppen az oroszokkal keménykedő, keleti tagországai.