Sok külföldi rendőrbotrányból okulhatnak a magyarok

Melyik kollégájának hibáiból tanulhatna a magyar rendőr? A rassszista gyilkosságra vágyakozó brittől, a kamaszfiút agyonlövő franciától vagy a kemény diktatúrákon edződött latin-amerikaiaktól? Hasonlóan Magyarországhoz, más országokban is robbannak ki rendőrségi botrányok, amelyek következtében a politikusok meg akarják reformálni a szervezetet. Az [origo] rendőrsorozatának ebben a részében azt vizsgáljuk, miként igyekeztek jobbá tenni rendőrségeik működését a világ több országában.

A London turisták által kedvelt negyedeiben sétáló, bobbynak is hívott rendőrjárőrt előbb-utóbb valaki felkéri egy közös fotó elkészítésére. A jellegzetes formájú sisakot viselő brit rendőr világszerte Nagy-Britannia egyik jelképének számít, megbecsültségére sok ország rendőre áhítozik. A brit rendőrség hírnevét azonban - a bűnözés magasnak vélt aránya mellett - több, nagy port felvert ügy tépázta meg.

A 2005. júliusi 7-i londoni metrórobbantásokat és a július 21-i sikertelen robbantási kísérleteket követően a rendőrség követte, és a metróban közvetlen közelről agyonlőtte Jean-Charles de Menezes brazil fiatalembert, akit véletlenül egy terrorgyanúsítottal kevertek össze. A rendőrség eleinte azt állította, hogy gyanúsan viselkedett: a nyári melegben "akár bombát is rejtő télikabátot viselt", és nem állt meg a felszólítás ellenére. Később kiderült, ez nem igaz és elismerték, hogy csak a mundér becsületét próbálták védeni.

Ha ezt akarták, ebben is kudarcot vallottak: a rendőrség népszerűsége a britek körében ugyanis egyre csökken 1996 óta: akkor 64 százalékuk vélte úgy, hogy a rendőrök jól végzik munkájukat, míg 2005-ben már csak 49 százalék. A MORI intézet által megkérdezettek 58 százaléka gondolta róluk, hogy igazat mondanak. Ráadásul a brit Belügyminisztérium felméréséből kitűnik, hogy minél többször kerül valaki kapcsolatba a rendőrséggel, annál rosszabb a véleménye róla.

Rasszizmus

Különösen igaz ez Nagy-Britannia többmilliós etnikai és vallási kisebbségére: a londoni rendőrség saját adati szerint négyszer olyan gyakran igazoltattak feketéket, és más látható etnikai kisebbséghez tartozókat, mint fehéreket 2003-ban, annak ellenére, hogy nem szokatlan a sisak helyett szikh turbánt viselő bobby látványa, és a rendőrség ügyel arra is, hogy etnikai kisebbségekből is toborozzanak. Mégis ez volt az az év, ami a rasszizmus bélyegét sütötte a brit rendőrségre.

2003-ban hatalmas botrány követte azt a BBC dokumentumfilmet, amelynek rejtett kamerás felvételeit egy rendőrségi kiképzés során készítette a kiképzésre jelentkező riporter. A felvételen fehér, Ku Klux Klán csuklyát viselő rendőrök azt üvöltik, hogy "nigger" és "paki", a hét - később kirúgott - rendőrtiszt közül egyikük azt mondta, hogy "szívesen ölne pakit (indiai, pakisztáni származású), ha biztos lenne benne, hogy megússza". Az esetet átfogó vizsgálatok követték.

A rendőrség népszerűségének hanyatlása azért is szembeötlő, mert a bűncselekmények száma folyamatosan csökkent 1997 óta, amikor a hivatalba lépő Tony Blair brit miniszterelnök azt ígérte, hogy "keményen fellép a bűnözéssel, és a bűnözés okaival szemben". Ráadásul működik a rendőrséget felügyelő - Magyarországon is gyakran hivatkozott - civil kontrollt megtestesítő, független ellenőrző testület is. A rendőrség működésébe emellett a belügyminiszter nem szólhat bele.

Szétaprózott

Együtt sírnak, együtt vígadnak

A nagy nyilvánosságot kapott botrányok ellenére a népszerűségvesztést elsősorban mégis a bűnözés vélt növekedése okozza, aminek oka a közösségi rendőrség koncepciójának "perverz megvalósítása" - az Economist szerint. A közösségi rendőrség lényege, hogy a rendőrök elnyerik a helyi közösség bizalmát azzal, hogy részt veszenek annak életében, például inkább gyalog járőröznek, mint autóval, vagy ismerik a sarki fűszerest és a helyi kocsmárost.

Angliában és Walesben azonban annyira komolyan vették a decentralizációt, hogy 43, egymástól független rendőrség működik 1974 óta. Az egyes kategóriájú bűncselekmények (betörés, autólopás, rablás) visszaszorításában ez nagyon hatékonynak bizonyult. A hármas kategória (terrorizmus, emberkereskedelem) az országos szervek, mint az MI5 titkosszolgálat hatásköre.

A kettes kategóriába tartozók (bankrablás, gyilkosság, leszámolások) száma viszont nőtt, és a szétaprózott rendőri szervek közül a kisvárosi rendőrök nem tudják eredményesen felvenni a harcot a bűnözőkkel szemben. A legkisebb rendőrségnél 30-szor nagyobb a legnagyobb létszámú, ezért a kormányzat integrálni akarja a bűnüldöző szerveket, amelytől azt remélik, hogy a fegyvertelen járőrt sokszor nem béna kacsának, hanem ismét a közösségi rend hatékony fenntartójának tartják majd.