Slota a békét félti a trianoni emlékektől

Az Európai Unió és Közép-Európa békéjét fenyegeti a trianoni egyezmény megkérdőjelezése - mondta Ján Slota, a pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. Slota szerint az EU-nak hivatalosan deklarálnia kellene a trianoni döntés betartásával kapcsolatos - Magyarországon számon kérhető - kötelezettségeket. Ezért tárgyalást kezd a Magyarországgal szomszédos államok nacionalista pártjaival. A szlovákiai magyar politikusok szerint viszont Szlovákiának is van kötelezettsége Trianon kapcsán: a magyar kisebbséggel való törődés.

"A trianoni egyezmény megkérdőjelezése az Európai Uniót és a közép-európai békét egyként veszélyezteti", ezért Brüsszelnek lépnie kellene - mondta Ján Slota, a pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilapnak.

Slota kezdeményezni fogja, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban bejegyzett nemzeti radikális pártok tárgyaljanak és tegyék meg az első ellenlépést, így az érintett kormányok léphetnének Brüsszel felé a trianoni döntés rendelkezéseinek betartatása érdekében.

"Az Európai Unió feladata lenne, hogy hivatalosan deklarálja a trianoni döntés betartásával kapcsolatos kötelességeket" - nyilatkozta Slota a békeszerződés aláírásának 87. évfordulója kapcsán. A lap a hétfői budapesti megmozdulások kapcsán megszólaltatja Borisz Zalát, a vezető szlovák kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) alelnökét, a parlament külügyi bizottságának elnökét. Zala szerint ha az Európai Unió és az Európai Bizottság is állásfoglalásban mondaná ki, hogy etnikai követelések alapján a határok nem módosíthatók, akkor azzal "nyugalmat teremtene Európa légkörében". Emlékeztetett azonban arra, hogy a trianoni revízió gondolatát egyetlen európai politikai párt sem vetette fel.

A HN szerint a Trianonnal kapcsolatos társadalmi vita gondolatát a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke, Duray Miklós vetette fel a hét végi megemlékezések egyikén, amikor Várpalotán arról beszélt, hogy a magyar nemzetet egybetartó szálakat a trianoni döntéssel nem tudták szétszakítani. Duray a lapnak azt nyilatkozta, hogy a térségünkben "az egyik térfélen tartósan a csalódottság, a másikon a tartós félelem van jelen, s ezek folyamatosan kiegészítik egymást".

Berényi József, az MKP külpolitikai kérdésekben illetékes alelnöke ezzel szemben úgy tekint a trianoni dokumentumra, mint "egy történelmi tényre", amelynek legfontosabb következménye az volt, hogy az utódállamot, Csehszlovákiát kötelezte: törődjön az elcsatolás nyomán kisebbségbe került magyar közösséggel. Személy szerint "igyekszem ügyelni arra, hogy ennek a kötelezettségének Szlovákia is eleget tegyen" - idézi Berényit a lap.

Kiszellőzik

A HN-ben Pavol Haulík szlovák szociológus azt írta, hogy a kommunizmus évtizedeiben a trianoni kérdés tabu volt. Ma viszont, amikor már nem így van, oktalanság lenne azt gondolni, hogy a döntést megélők nemzedékének kihalásával a trianoni következmények csak úgy kiszellőznek a fejekből, hiszen mindez a nemzedékről nemzedékre öröklődő kollektív emlékezet része.

Öllős László szlovákiai magyar politológus pedig azt írta, hogy a trianoni kérdés és a hozzá tartozó feszültség mindaddig nem múlik el, amíg a következményeit nem kezelik. Szerinte kezelésen elsődlegesen a kisebbségek jogállásának megnyugtató rendezését kell érteni, mégpedig oly módon, ahogy arra több európai ország, így Olaszország és Belgium is példaadó modellt kínál.