A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) együttműködési készségét is jól jellemzi, hogy a hétfői pozsonyi csúcstalálkozó egyik legfontosabb kérdése lett: lesz-e kétoldalú találkozó Robert Fico szlovák és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök között.
Gyurcsány a V4-ek tavaly októberi, visegrádi találkozóján nem volt hajlandó kétoldalú megbeszélést folytatni Ficóval, mert a szlovák kormányfő Gyurcsány szerint "nem határolódott el a szlovákiai magyarellenes atrocitásoktól". Fico ezzel szemben akkor azt mondta, nem érti, miért ne találkozhatnának Gyurcsánnyal, mert ő felkészült, és akármilyen témában kész tárgyalni.
A magyar kormányfő akkor arról is beszélt, hogy ha valaki közel engedi a kormányhoz a radikalizmust, azzal bátorítja ezen eszmék követőit. Fico úgy reagált, hogy magyar kollégája nyilván nem Szlovákiára gondolt, mert az ő kormánya fellép a szélsőségek, az idegengyűlölet ellen, és a magyarokat érintő ügyeket ki is vizsgálták.
A magyarellenes vádak azt követően merültek fel, hogy Fico bevette kormányába a magyarellenes kirohanásoktól sem tartózkodó Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS), és ezt követően megszaporodtak az állítólagos magyarellenes atrocitások. Fico azonban azóta sem volt hajlandó a Budapest által szorgalmazott elhatárolódásra.
Ján Kubis szlovák külügyminiszter a hétfői pozsonyi csúcstalálkozó előtt azt mondta, szerinte Pozsony nem vesz revánsot Visegrádért. Szlovákiai elemzők szerint nem várható, hogy jelentősen javuljon a jelenleg hűvös viszony. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke sem számít érdemi áttörésre, de némi előrelépést azért remél a hétfő délutáni találkozót követően.
Nizza vagy halál
Nem néznek egy irányba
A V4-ek az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt egyeztetnek, de közös álláspont ezúttal sem várható a javasolt mini EU-alkotmány kérdésében. Lengyelország továbbra is konokul ellenzi az európai alkotmány legfontosabbnak mondott, intézményi reformra vonatkozó elemeit tartalmazó szerződést.
Varsó nem akarja, hogy a számára kedvezőbb szavazati arányokat tartalmazó, most érvényben lévő Nizzai Szerződés helyett az úgynevezett kettős többség elve lépjen érvénybe. E szerint a többséghez a tagállamok szavazatának 55 százaléka kell, de ennek a többségnek képviselnie kell az EU lakosságának 65 százalékát is. Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök szerint "érdemes meghalni" az álláspontjukért.
Lengyelország nem először makacskodik a szavazati arányok miatt. 2003-ban, Spanyolországgal együtt, már "Nizza vagy halál" szlogennel képviseltek hasonló álláspontot, de végül beadták a derekukat. A lengyel álláspontot most - úgy tűnik - csak Csehország támogatja, de az orosz-EU együttműködési szerződés lengyel vétója után kérdéses, hogy Varsó ezúttal meghátrál-e.