Tüntetéseket és diplomáciai feszültséget robbantott ki Salman Rushdie indiai születésű brit író lovaggá ütése. Rushdie 1988-ban megjelent Sátáni versek című könyve hatalmas felháborodást váltott ki az iszlám világban: Khomeini ajatollah iráni vallási vezető kivégzésére felszólító fatvát adott ki. A 60 éves Rushdie ezt követően kezdett bújkálni.
A lovaggá ütés miatt Irán bekérette a teheráni brit nagykövetet. "A brit kormány sértő, gyanús és helytelen cselekedete egyértelmű példája az iszlám elleni harcuknak" - mondta Ebrahim Rahimpour az iráni külügyminisztérium munkatársa. "A lépés súlyosan megsértette másfél milliárd muszlim meggyőződését, amiért a brit kormány és II. Erzsébet királynő a felelős" - tette hozzá.
Hasonló lépéseket tett Pakisztán is - ahol a tüntetők brit zászlókat égettek - amely szintén bekérette a brit követet, hogy tiltakozzon a "az érzékenység teljes hiánya miatt" - írta a BBC. Iszlámábád szerint a lovaggá ütés minden erőfeszítéssel szemben áll, amelyet a két ország tesz a jobb együttműködés reményében.
A brit követ azonban mélységes aggodalmának adott hangot Mohammad Ejaz ul-Haq vallásügyi miniszter állítólagos kijelentése miatt, miszerint a lovagi cím jogossá teszi az estleges öngyilkos merényleteket. "Ha valaki öngyilkos merényletet hajt végre Mohamed próféta dicsőségének védelmére, a cselekedete jogos" - mondta a miniszter a Reuters hírügynökség szerint. A miniszter később azt mondta, úgy értette, hogy a szélsőségesek indokolhatják így estleges merényleteiket.
A Sátáni versek a jó és a gonosz kozmikus harcáról szó, amelyben a fantázia, a filozófia keveredik a humorral. Megjelenése után több iszlám vallási vezető is elítélte a művet, mert szerintük Mohamed próféta ábrázolásának módja blaszfémia. 1998-ban az iráni kormány azt mondta, nem támogatják a továbbiakban Khomeini ajatollah vallási nyilatkozatát. Sir Salman, a következő évben tért vissza a nyilvánosság elé - írta a BBC.