Túljárnak Európa eszén az embercsempészek

Újra nagy a forgalom a Földközi-tenger déli részén: megindult az idei menekültszezon. Illegális bevándorlók tízezrei igyekeznek eljutni Európa legdélebbi szárazföldjeire Észak-Afrikából. A zömében afrikai menekültek szinte mindenüket odaadják az embercsempészeknek, csak hogy átjussanak az ígéret földjének tekintett EU-ba. Cserébe halvány esélyt kapnak arra, hogy a lélekvesztő, amelyre felültették őket, épségben eléri a túlpartot. A milliárdos haszonnal járó embercsempész-biznisz ellen tehetetlenek az államok, szinte csak egy lehetőségük van: kimentik a sorsukra hagyott illegális bevándorlókat.

Júliusban újraindult az illegális bevándorlószezon a Földközi-tenger déli részén. A hónap közepén sorra kezdtek érkezni a könnyű kis csónakok az afrikai partok felől, fedélzetükön libériai, szudáni, nigériai menekültekkel, akik egy jobb élet reményében igyekeznek a gazdagabb országok felé. Múlt hét elejére a líbiai partokhoz legközelebb eső olasz szigeten, Lampedusán - amely már régóta a tengeren át érkező illegális bevándorlók egyik fő célpontja - 200 fő befogadására felállított menekültközpontban 900-an szorongtak.

A menekültekkel foglalkozó segélymunkások nincsenek meglepve az érkezők számán, ám az emberek és az őket szállító lélekvesztők rossz állapota figyelmere méltó - írja a Chicago Tribune múlt heti riportjában. Az első tucatnyi érkező például rühes volt, két hete szerdán holttesteket mosott partra a víz, akik feltehetően egy felborult lélekvesztő utasai lehettek. A spanyol vizeken sem jobb a helyzet. A Kanári-szigeteknél legaláb ötven ember veszíthette életét, amikor felborult egy menekültekkel zsúfolt hajó. Az utasoknak alig a felét találták meg a mentőegységek. Mind szenegáliak voltak.

Új utak

A hatóságok egyik országban sem képesek feltartóztatni a tengeren át érkező bevándorló áradatot, és az őket szálító fürge és rugalmas embercsempész hálózatokat. Becslések szerint 2006-ban, csak Spanyolországban 30 ezer hajón érkező illegális bevándorlót tartóztattak fel. Olaszországban ugyan az utóbbi pár hónapban visszaesett a hajón érkező menekültek száma, becslések szerint 40 százalékos a csökkenés az összes illegális bevándorló 10 százalékát kitevő tengeri utasok esetében.

A segélymunkások azonban úgy vélik, nem érkezett kevesebb ember, hanem a csempészbandák új helyeket találtak, más elszigetelt parti városok környékére viszik az embereket, ahol elkerülhetik az ellenőrzést. "Most már Máltán és Szardínián keresztül is jönnek. Azt hiszem (az embercsempészek) már másként szervezik az utakat. Ha el tudnak jutni Szardíniára, vagy a szárazföldre, könnyebb felszívódniuk a bevándorlóknak" - idézte a lap a lampedusai menekültközpont egyik nyomozóját.

Feltartóztatás vagy bejuttatás

Valóban. A The Economist júniusi beszámolójábal kiderül, hogy az amúgy is zsúfolt Máltán már-már pattanásig feszült a helyzet az illegális bevándorlók miatt. "A tavaly érkezők száma, az újonnan születő máltaiak felét tette ki" - idézi a lap Lawrence Gonzi miniszterelnököt, aki szerint képtelenek felszívni ezt a mennyiséget. Ez a politikában is érződik: a nyár elején egy új szélsőjobboldali párt tűnt fel, amelynek vezetője azzal állt elő, hogy az újonnan érkezőket felségvizeik határára kell szállítani, és közölni velük: "sajnáljuk, a mi felelősségünk itt véget ér". Pedig a sziget még - mint sok más dologban - ebben sem érte utol uniós társait: a hatóságok szerint 2002 óta kevesebb mint 3000 illegális bevándorló érkezett, ami nincs egy százaléka a 400 ezres máltai lakoságnak.

A helyiek azonban alig várták a Nautilus II. illegális bevándorlók elleni határőrizeti gyakorlat elindulását. A tavaly felvázolt tervek alapján abban reménykedtek, hogy az Európai Unió minden részéből a líbiai és a máltai partok között összesereglett járőrhajók, helikopterek és repülőgépek megállítják a menekültáradatot. Csakhogy Olaszország kivonta magát, és az egész akcióért felelős uniós hivatal, a Frontex nem ígéri, hogy más államok részt vesznek benne. Júniusig csupán négyen: Málta, Francia-, Német-, és Görögország jelezte részvételét.

Gyanús Líbia

Az olaszok elsősorban Líbia együtt nem működése miatt nem támogatták a közös gyakorlatot. Az észak-afrikai ország közreműködése nélkül ugyanis a Frontex járőrei nem sokat tehetnek a bevándorlók ellen, csak annyit, hogy figyelmeztetik őket: "amit tesznek illegális, és életmentő mellényeket adnak nekik" - idézte a The Economist a hivatal szóvivőjét. Ha pedig lélekvesztőjük bajba keül, kimentik, és a legközelebbi biztonságos helyre szállítják őket, például az olasz Lampedusára vagy Pantelleirára, esteleg pont Máltára. Így ahelyett, hogy elriasztanák a bevándorlókat, csak gyorsabbá és biztonságosabbá teszik bejutásukat az EU területére.

Líbia szerepét többen felettébb gyanúsnak ítélik. Moammer el-Kadhafi állama például még csak nem is reagált, amikor felkérték, vegyen ő is részt a gyakorlaton. A The Economist azt sejteti, hogy a bevándorlók kérdését Líbia csak egy újabb lehetőségnek tekinti arra, hogy zsarolja az Európai Uniót vagy egyes tagjait. Olaszországot például lenne is miért: hiába utazott többször is Líbiába Silvio Berlusconi korábbi olasz kormányfő, nem sikerült megállapodásra jutnia Moammer el-Kadhafi elnökkel az országnak fizetendő jóvátételről az olasz gyarmati uralom okozta károkért.

Milliárdos üzlet

Miközben az érintett államok kétségbeesetten igyekeznek valamiféle megoldást kidolgozni a problémára, az embercsempészek degeszre keresik magukat a jobb életre vágyó bevándorlókon. A Time magazinban idézett korábbi olasz becslések szerint évente félmillió illegális bevándorló érkezik az Európai Unióba, akik egyenként, átlagosan körülbelül 4000 eurót (egymillió forint) fizetnek a csempészeknek, ami éves szinten 2 milliárd eurós (több mint 500 milliárd forint) üzletet jelent.

Vannak persze olcsóbb utak is, de ezek gyakran tragédiába torkollnak. Líbiában például 2003-ban körülbelül 150 ezer forintnak megfelelő összeget kértek el az illegális bevándorlóktól a csempészek. A szomáliai Abdi Szalám például ennyit fizetett a líbiai Zlitanban. Ezért cserébe kibuszoztatták a partra, ahol egy lepukkant halászhajóra zsúfolták mintegy 85 társával együtt, és útnak indították. A hajó motorja azonban az úton lerobbant, 15 napig hányódott a hullámok között, az utasok közül csak 15-en maradtak életben.

A nyilvánvaló kockázatok ellenére mégis ezrek igyekeznek Európa felé a jobb élet reményében. Azt szinte minden érintett állam elismeri, hogy a szárazföldi és tengeri határok szigorú őrzése nem jelenthet megoldást, a problémát a gyökerénél kell kezelni, a bevándorlók gyakran kilátástalan helyzetben lévő anyaországában. De hogy ezt miképpen lehetne megtenni, arra még nem sikerült megoldást találni. "Senki, egész Európát beleértve, nem tudja megmondani mit kellene tenni. Európának jelenleg csak egy lehetősége van, elég pénzt költeni arra, hogy megmentse őket" - idézte a Chicago Tribune Angela Maraventano lampedusai polgármester-helyettest.